A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

visszacsatoláskor 262, valamennyi r. kath. vallású. Csörgő. A Csörgei-család törzsfészke s már 1067-ből említés történik róla Chegew alakban a százdi apátság alapítólevelében. A XIV.— XV. században birtokos itt a Tolchvai-, Debrő-, Toronyai-, Csicseri-, Csontos-, Fodor-, Upori-, Legnyei-, Nyárasapáthi-, Zerdahelyi- és Czékeycsalád, majd a XVI. századtól a Bánffyak, Eödönffyek, Dobók, Gerendiek, Barkóczyak, Melithek, Patikáriusok, Alaghyak, Sennyeyek, Tárczayak s a mult század elején az Aspremont grófok, a Wiczmándyak, Kazinczyak és a Széchenyi grófok. A kuruc háborúk után a község teljesen kihalt, a mult század elején még puszta volt s csak a szabadságharc körüli időkben népesült újra. A község területe 1281 kat. hold s lakóinak száma 567. Csúcsom. Possessio Nadabolya et Chuchom néven említi elsőnek a községet egy 1414-beli okirat. 1461-ben Chuchom-nak írja egy oklevél. Ekkor az esztergomi érsekség egyházbirtokának tartozéka a község. Amikor a rozsnyói püspökséget felállították, Csucsomot is hozzácsatolták a vagyonállaghoz. A község területe 2024 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 533. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Antimonbányatelep, Cigánysor, Huta, Matějka, Völgy. Csukárpaka. A Csukárd-család ősi fészke. írott nyomával elsőnek az 1553. évi adóösszeírásban találkozunk s ez időben már a Pethő-, Sárkány-, Tóthés Sághy-család kezén van. Később a Földes-család kezén felaprózódik. A község területe 866 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 190, va lamennyi róm. kath. vallású. Csuz. Egyike legősibb felvidéki településeinknek. Már a történelemelőtti korszakokban megült hely. A népvándorlás századaiból ugyancsak sok leletünk maradt fenn arra vonatkozólag, hogy a helység állandó és népes település színhelye volt. A megszálló magyarok is hamar megvetik lábukat itt -s földvárakat emelnek határában. A századok folyamán mindig az egyházat találjuk legfőbb birtokosai között. A mult században többször tűz pusztította, de lakossága szorgalma nyomán mindannyiszor megélemedett poraiból. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Barosspuszta, Bathópuszta, Erdészlak, Káptalanpuszta, Kisliget, Kopánkút, Leányháza. Ligetimajor, Mihálvmajor, Örömhegypuszta, Pálinkásházpuszta, Péterháza, Szentmiklóspuszta, Szőllők, Tücsöktanya, Vaskapupuszta. A község területe 7126 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2596. Csütörtök. Azelőtt Csötörtök. Első irott nyoma 1206-ból maradt fenn. Ez időben Stwrtok alakban írták és II. Endre adományozása folytán a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka. 1216ban egy oklevél Csötörtökhely néven említi. A XIV. században szerepel még Villa Liupoldi, a XV. században Leupoldsdorf néven is. A pápai tizedszedők jegyzékeiben viszont Chuchturtukchel-nek írták, sőt németes alakban mint Loipersdorf is fel-felbukkan e századokban. 1376-ban városnak említik régebbi vásártartási joggal. 1553ban az adóösszeírók Csetertek alakban jegyzik fel s ez időben a Serédyés Amadé-család a földesura. Később a Bertók-család, majd a Balassa grófok kezére kerül, majd meg az Apponyi grófok az urai s az összeomlás előtt Pálffy Móric grófnak és Wienerweiter Rezső bárónak volt itt birtoka, ösi katolikus temploma még az Árpádok alatt épült és a XV. században átalakították. A hozzátartozó Vörösmajorpusztát, Németsókpusztát, Annamajort és Erzsébetmajort a csehek felosztották és morvákat és cseheket telepítettek rajta s Hwiezdoslavov néven új telepesközséget alapítottak. A magyar lakosság a csehek elnyomása alatt sokat szenvedett. Csütörtök község területe Hwiezdoslavovval együtt 5549 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1112, vallás szerint róm. kat. 1100, réf. 1, ev. 1, izr. 10. D Dacsókeszi (régebben: Kesziház). Tartozékai: Bikk- és Nagyszögi-puszta. ösi birtokosai a Dacsók, akik mellett — már a mult század elején — a Beniczkyeknek és a Palásthy-családnak voltak itt birtokaik. A XX. század elején a Bacsó-örökösök és a Hell-család birtokolják a községet. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Nagyszegpuszta. A község területe 3630 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 732. Darnya. Több 1427-ben kelt oklevél Darna és Darnia néven említi. Ekkor a Jánosi-család birtokát képezte. Ujabb időkben a községi földeken a De la Motié-, Vajda-, Koós-, Palay-, Szathmáry-Király- és a Madarassy-családok gazdálkodtak. 1802ben építették a református templomot. A világháborút követő cseh megszállás idején a színmagyar lakosságú község sok zaklatásnak volt kitéve. A községhez tartozó puszták: Kenyeretlen és Embertelen. A lakosság száma: 388, ebből 292 réf., 96 róm. kath. Deáki. Már az Árpádházi fejedelmek alatt benépesült és Wag néven említi István királynak a pannonhalmi apátság alapításáról szóló diplomája (1001), mikor is első szent királyunlí az apátságnak adományozza. Ebben Szent László, majd 1138-ban III. Béla is megerősíti. Ez időből előfordul még Wagfelde alakban is, majd 1261-ből Sala, majd Salafölde néven bukkan fel, 1296-ban azonban már mai nevén nevezik s az akkori írásmód szerint Diaky-nak írják. A XIII. század vége felé német hadak törnek a községre, de 1323-ban III. Endre kiveri az ellenséget. A következő évtizedekben Csák Mátét uralja, de 1323-ban I. Károly a pozsonyi prépostságnak visszaszolgáltatja s háborítatlanul az egyház tulajdonában is marad 1787-ig, mikor is a kincstár veszi birtokba. Röviddel később azonban ismét egyházi birtok és ez időtől a szentmártoni apátság tartozéka, ösi, román stylben épült híres temploma — egyike hazánk legrégibb templomainak — a XIII. századból való s ez időben monostor is állott közelében, de ez utóbbi már régebben elenyészett. A deáki plébánián fedezte fel a XVIII. században Pray György történettudós az egyik misekönyvben a legrégibb írott magyar nyelvemléket, a „Halotti beszéd"-et. Az azóta Pray-kódex néven ismeretes nyelvemlék 1230 körüli időkből való. Az ugyancsak nevezetes deáki református templom 1794-ben épült. Itt születeti nagynevű hercegprímásunk, dr. Serédi Jusztinián. Hozzátartozik: Gelencepuszta. A község területe 4567 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 3038. A csehek húsz esztendős erőszakos uralma alatt Deáki magyarsága igen sokat szenvedett. Debrőd. Okleveles első említése 1312-ben merül fel, a Debrőd-nemzetség családnevében. A szájhagyomány szerint a község határában Szent László király kardjával vizet fakasztott a kősziklából vitézei szomjának - 20 -