A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

oltására. A csodatétel helyén állott templom sokáig búcsújáró hely volt s csak a XIX. század elején pusztult el. 1427-ben 51 portát találtak itt az adóösszeírók. Hozzátartozik Hetény. A község területe 4134 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 621. Deménd. Egyháza már 1387-ben fennállott. Első oklevelesen igazolt földesura az olasz származású Deméndi-család, mely a községet vitézi tetteiért kapta adományként Nagy Lajos királytól. A család, mely azóta kihalt, a községtől vette nevét. A XVIII. században herceg Grassalkovichot és az Agáts-családot találjuk a község birtokában. Herceg Grassalkovich templomot is építtetett a lakosság számára. A XIX. század első felében a Paczolay-, Boross-, Simonyi-, Benyovszky- és a Palugyay-családok a helység legjelentősebb birtokosai, majd később a Szabadhegyi-, Jancsó-, és Toldy-család is jelentékeny birtokokkal szerepelnek itt. A községhez tartozott egykoron az azóta elpusztult Hébecz-falu, mely a XIII. század végén már fennállott. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Alsómajor, Deméndi-pincék, Felsőmajor, Gizellamajor, Gödrökpuszta, Hébeczpuszta, Ilvamajor, Kőmájpuszta, Paczolaymajor, Sellővármajor. A község területe 3809 kat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 1221. Dercen. Létezésének első írott nyomát a XIV. század derekáról találjuk. Bizonyos Darvas-család birtokolta évszázadokon át, majd rövid ideig a Rákócziak kezére került. A XVIII. és XIX. században a Szeen-, Pálóczy-, Dobó-, Zay-, Pogány- és Dercsényicsalád volt a földesura. Megsínylette a török, majd a labanc időket, napjainkban pedig a prágai kormányzat elnyomását. A világháború hősi halottainak emlékét a Hősök emlékműve őrzi. Határában a csehek ukrán telepeseknek osztottak ki földet az elvett magyar birtokokból. Hozzátartozik: Kolonia. A község területe 5538 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2042, túlnyomóan ref. Dercsika. A XIII. században Gurgsuka vagy Gyurgsuka, azaz Györgysoka néven szerepelt. Okleveles első említése 1253-ból maradt fenn s az időben pozsonyi várbirtok. 1307-ben Györgyfölde néven Eguruhkarcsai Miklós veszi zálogba. A pozsonyi káptalan 1386-ban tanúsítja, hogy a község a helybeli valóságos nemesek tulajdona s így nem tartoznak a pozsonyi nemes várjobbágyok sorába. A szájhagyomány szerint Mátyás király egy kedves vadászának, Erős Györgynek annyi földet ígért itt, amennyit a vadász belovagol, amíg ő, a király, elkölti vadászebédjét. Amikor aztán a király látta, hogy mekkora darab földet lovagolt be a vadász, így kiáltott fel: „György, sok'al" Ám igéretét megtartotta és a vadász Györgysoka néven községet alapított s földet engedett át itt a Zemes, Bartal, Fekete, Katona, Vida és Zakal családnak, ösi katolikus templomát 1519-ben szentelték fel, a mai templom 1778-ban épült. A község területe 1865 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 570. Vallás szerint róm. kat. 567, izr. 3. Deregnyő. A kis ungmegyei község, bár a határában feltárt leletek tanúsága szerint őskori településnek számít, jelentősebb történelmi szerephez kétszer jut: a tatárjárás idején, amikor nagy menekült-szállás, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt, amikor véres kuruc-győzelemmel végződő ütközet színhelye. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Erdőkerülőház. A község területe 3069 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1020. Deresk. Régente a Koháryaké volt a községi földbirtok, Mária Terézia idejében a Csáky-családnak is voltak itt birtokai. Ujabban a Coburg hercegi dominiumhoz tartozott. A község területe 3592 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 759. Dernő. A Bebek-család ősi birtoka volt a község, majd az Andrássynemzetség lett úrrá a vidéken. Impozáns kastélyt építtetett itt II. József idejében a család egyik tagja, Andrássy István. A kastélyt újabban tisztilaknak használták. A község közelében jóminőségű vasércet bányásztak. 1650-ben a Szontagh-családé volt a bánya, 1745-ben N. Rhaell Györgynek volt itt vaskohója, amelyet Andrássy György alapított. Később a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű tulajdonába ment át a hámor. A szabadságharc idejében a község közelében lefolyt ütközet hősi halottainak itt adtak sírhelyet. 1839-ben róm. kat. templom épült Dernőn. A község területe 4676 kat. hold, lélekszáma a visszacsaló láskor 707. Détér. Egy árpádházi, 1244-ben kelt oklevélben már előfordult a község, mint Colonia Dettárum. Zsigmond király okirata 1427-ben Dethernek, egy 1489-ből való okirat Dyther néven említi. Azután sokáig nem szerepel a község a diplomákban. A pálóczi Horváth-családot és Jankovichéket későbben találjuk a föld birtokában. Ujabban Putnoky Móric és Sarlay Pál voltak a nevesebb birtokosok itt. A község kápolnája 1880-ból való. A község területe 3510 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 707. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Kutospuszta, Szalkarópuszta, Szalonkás, Szénágpuszta, Szigetárnyékpuszta, Vizállópuszta, Zugópuszta. Diósförgepatony. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bárányosmajor, Bogdány, Kompjáró, Vilmosmajor. A község területe 2995 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1020. Dobfenek. 1427-ben a Recsky-családé volt a község, ugyanekkor a Kökényest, mely azóta eltűnt a föld színéről, Kwkenes alakban mint a Sáraicsalád tulajdonát említik. A későbbi okiratokban Dobszög néven fordul elő a község, mely az ajnácskői vár körzetéhez tartozván, annak gazdáit uralta több évszázadon át. A község területe 627 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 237. Dobóca. A község területe 1594 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 624. Doborgaz. Ujabbkori történelmünkbe azzal írta be nevét, hogy honvédeink itt keltek át a Dunán vert hajóhídon elsőnek a visszatért Csalló köz felsőrészének megszállására. Okleveles első említését 1238-ból találjuk s ez időben Dobrogaz néven pozsonyi várbirtok, de már az ókorban lakott hely volt s erre bizonyíték a határában levő pogánykori sírhalmok sora. 1294-ben Szentgyörgyi Jakab a földesura. A XIV. században Dobor néven említi egy nádori diploma. A XVIII. század elejéig a vajkai érsekség a birtokosa, ösi, 1240-ből említett kaolikus temploma már régebben elpusztult. Környékén a megszállás alatt cseheket telepítettek. Hozzátartozik Doborgaz dunai sziget. A község te— 21 —