A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Ölvedi János: Üzenet a csonkaországi magyaroknak

községben. Két temploma közül a római katholikust a Zichyek emelték 1660-ban, a református templom 1788ban épült. A község megsínylette a történelmi sorscsapásokat s így legutóbb a cseh uralmat is. Hozzátartozik Csiszkeház, Gözü erdőőrilak, Kécspuszta, Keresztmajor, Régi gátőrház, Remészi erdészlak, Szántás-puszta, Szivattyútelep, Szőgyesziget. A község területe 5126 kat. hold s lakóinak száma 1707. Csiffár. A XIII. századdal szerepel először okmányainkban. Első birtokosának Turde nemes embert említi egy 1235-ben kelt oklevél. Ezidőtájt Chypar alakban írják a község nevét. Turde, akit Turda néven is említenek okmányaink, a sághi prépostságnak ajándékozza csiffári földjeit. A község katholikus temploma a XIV. században már fennállott, pedig Csiffár ekkor még nem volt jelentősebb község, mivel a pápai tizedszedők jegyzéke szerint a helység papja csak három garast fizetett. A község nevét a jegyzék már Chifar alakban írja. Később a nagyszombati szeminárium birtokába kerül a község. A török hódoltságnak Csiffár is áldozatul esik. A török martalócok két ízben is feldúlták: 1530ban és 1599-ben. Az 1655-iki pestisjárvány pedig alig hagyott embert életben a községben. A község területe 2666 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 791. Csiliznyárad. Első okleveles említését a XV. század elejéről leljük s ez időben a Dóczy-család a birtokosa. Későbbi birtokosként szerepel még itt a Kamarjay-, Lipchey-, Istvánffy-, Dersffy-, Perneszy- és Czobor-család. majd az Illésházy és a Batthyány grófok. Itt született és itt nyugszik Sebő Alajos 48-as honvédezredes, aki a tápióbicskei csatában Riedesel osztrák ezredest párbajban megölte. A község területe 1815 kat. hold. Lakóinak száma a visszacsatoláskor 707, ebből róm. kath. 624. ref. 75, izr. 7 és egyéb 1. VEXILLÜMlMClYtTCOM NITKI^^ ENSI4 W*Tl/TE ET CONCORD»^ C.silizpatas. Első okleveles említése 1270-ben fordul elő. Ez időben a nyúlszigeti apácák birtoka s ilyeténként szerepel az 1544. évi összeíráskor is. Ekkor azonban részbirtokos még Zalay János is. Bethlen Gábor a XVII. század elején az apácák birtokát lefoglaltatja és Karner Dánielnek elzálogosítja. 1721-ben kelt kiváltságlevélben a szabadalmas, taksás helyek sorába vették fel. Később a gróf Zichyek és Baltazzyak a birtokosai. Határában 1809-ben ütközet volt a franciák és az osztrákok között, majd a szabadságharcban a honvédség és az osztrákok között, ösi temploma 1621-ben elpusztult. A községhez tartozik Millenium-puszta. A község területe 1630 kat. hold. Lakóinak száma a visszacsatoláskor 755, vallás szerint róm. kath. 24, ref. 721, ev. 5, izr. 5. Millenium-pusztát (725 kat. hold) a csehek betelepített morvák között osztották fel. Csilizradvány. Első okleveles említését 1252-ben találjuk villa Radovan és Rodvan alakban. A XV. század elejéig a Rád nemzetség és osztályos atyafiai birtokolják s egyes történetíróink nevét is e nemzetségtől származtatják. A XV. század első tizedeiben a Dóczy-család a birtokosa. A későbbi időkben a Kamarjay-, a Lipchey-, a Dersffy-, az Istvánffy-család a földesura, majd a gróf Illésházyak, később a gróf Batthyány-család s az összeomlás előtt közvetlenül gróf Bethlen Aladárnénak volt itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik Füzes-puszta A község területe 3720 kat. hold. A visszacsatoláskor lakóinak száma 833, ebből vallás szerint róm. kath. 266, ref. 553, ev. 9, izr. 5. A csehek 2183 hold földet sajátítottak ki és osztottak fel ide telepített morvák között. Csiz. Chis-nek írják a község nevét a pápai tizedjegyzékek, ugyanebben az alakban fordul elő egy 1427. évi okiratban is. 1475-ben Mátyás király a kasuki Nagy nemesi családnak adományozza, de röviddel ezután a Csizyek a község birtokosai, majd a czomporházi Czompor-család kapja meg a földet. Későbbi tulajdonosai az Abaffy-, Kubinyi-, és Hanvay-családok voltak. A községi református templom 1881-ben épült. A község területe 1342 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 689. Csoltó. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Teresztenye. A község területe 2680 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 564. Csomafalva. Keletkezését és történelmét nagyrészt homály fedi. írott nyoma elsősorban 1810-ből merül fel egy birtokháborítási per kapcsán. Ez időben a Csomay-, Pálinkás-, Gazsyés Papp-családok az itteni birtokosok. Hozzátartozik Blankatanya. A község területe 894 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 434. Csoukapapi. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bótrágyi uradalom, Fendrich-tanya, Gáspártanya. A község területe 2834 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1318. Csomatelke. Az ajnácskői vár körzetéhez tartozott. Egy 1431. évi oklevél Chomatelke alakban említi. 1438ban Csomatelke, rá egy évvel Csomafalva néven szerepel az okiratban. A törökdúlást követő időkben a Károlyiak tulajdonába került a község. Később Szeiffert Antal vette meg a földbirtokot és építtetett a községben kúriát. 1846-ban építették a község róm. kat. templomát. A község terű lete 2203 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 659. A községhez tartozó puszták: Rákos és Vidossza. Csontosfalva. Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 335 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 290. Csornok. A községi földek Grassalkovich herceg, majd a Motiseczky-család birtokában szerepelnek először. Később Wodianer Albert szerzett itt nagyobb földbirtokot. 1864-ben katholikus templom épült Csornokon. A világháborút követő cseh szlovák uralom 750 kat. hold magyar birtokot sajátított itt ki. A községhez tartozik Vlaszák-tanya. A község területe: 2327 kat. hold, lélekszáma: 1298, ebből 1284 róm. kath., 3 ev., 11 izr. A lakosság 98°/«-a szlovák, 2°/o-a magyar. Csölösztő. Elsőnek 1187-ből említi egy oklevél Csöllesztő alakban, de már 1238-ban megemlítik, mint pozsonyi várbirtokot. Ez időben szerepel németes alakban, Kledem néven is. A XV. század elején a Dóczy-család a földesura, de 1553-ban az adóösszeíráskor a Lipcsey-család kezén jegyzik fel. A XIX. század elején az Illésházy grófoké. Az összeomlás előtt gróf Pongrácz Frigyesnének és gróf Pálffy Sándornénak volt itt birtoka, ösi temploma, mely még az árpádházi királyok alatt épült, elpusztult. A község területe 1116 kat. hold s lakóinak száma a — 19 —