A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Bellyei László: Beregszász

emlékezetébe. Beregszászban és egész Bereg megyében rengeteg hely van, melyhez a fejedelem életének egy-egy emlékezetes mozzanata fűződik. A beregi magyarok és rutének állottak ki mellé legelőször és tartották meg legtovább emlékezetükben. Rákóczinak az inasa is, Ötvös Mózes, beregszászi lakos volt. Mikor Rákóczi már rodostói száműzetésében élt. többször végigfutottak az országon visszatérésének lehetőségéről szóló hírek. Ezek különösen Bereg megyében keltettek nagy izgalmat. 1730-ban Behmer Antal munkácsi várparancsnok terjedelmes jelentést küldött Bécsbe egy munkácsi és beregszászi állítólagos titkos kuruc összeesküvésről. A bécsi haditanács elrendelte a „bűntény" szigorú kivizsgálását. Több napig tartó kihallgatások és szembesítések voltak, melyeknek folyamán kihallgatták Borbély István beregszászi földbirtokost is. A nagy vizsgálatnak azonban nem volt semmiféle lényeges eredménye. A Rákóczi-szabadságharc hagyományaival a szívében, a beregszászi magyarság minden időben kivette részét a magyar nemzet nagy napjaiból. A Napoleoni háborúk idején, 1805. október 27-ére rendelte el az ország nádora a beregszászi általános nemesi felkelést. Az 1848-as szabadságharc idején gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848 március 17-én kelt 1. sz. rendeletében elrendelte, hogy Bereg megyében Beregszászon, Munkácson, Váriban, Tarpán és Nagyberegen nemzetőrségeket állítsanak fel. Ezekben a napokban a beregszászi ifjúság az izgalmas hírlapi tudósításokat olvasta a beregszászi kaszinó helyiségeiben és fellelkesedve, ott helyben mindjárt elhatározták, hogy mindannyian önként jelentkeznek a honvéd hadseregbe. Egy csapásra hatvanan voltak és elhatározásukról azonnali gyorspostával értesítették Batthyány miniszterelnököt. Rövid idő alatt jelentős csapatot toboroztak össze és 1848. június 14-én indultak el Nagvkállóba a X. honvédzászlóaljba felesküdni. Az 1848-as szabadságharc leverése és az 1807-es kiegyezés megkötése után is Beregszász városa mindenkor a független Kossuth-párti politika híve volt. Ha szükség volt rá, mindenkor áldozott a magyar függetlenség és állami önállóság gondolatáért. A világháború alatt történt, hogy egy augusztusi napon a református templom tetőzetéről a rezet szedték le hadi célokra. A hatalmas templom zsindelyteteje Iii zet fogott és hatalmas, égig csapó lángokkal égni kezdett. A tüzesetet hónapos szárazság előzte meg és azon a napon éppen rendkívül erős szél volt. Az egész város nagy veszedelemben forgott. Egész nap égő üszköket zúdított a déli városrészre a szélvihar. Minden épületet és minden széna- vagy szalmakazlat emberek őriztek. Itt is, ott is tűz ütött ki. A beregszásziak attól tartottak, hogy az egész város porrá ég. Meneküléshez készülődtek. Beregszász város a tűzvésztől megmenekült és a trianoni békediktátum értelmében egy másik veszedelembe került a beregi magyarság: a megyét néhány község kivételével Csehszlovákiához csatolták. Beregszász története a cseh megszállás idején. Beregszász a régi Magyarországon Bereg megye székhelye volt. Egy aránylag nagykiterjedésű, vegyes lakosságú terület magyar központja. Az államfordulat után kedvezőtlen helyzetbe került. A megye központjából egy új ország mesterséges határának közelébe, a magyar államból egy idegen, magyarellenes államba! A két kilométernyi távolságban húzódó határ közvetlen környékének egy részét egyszerűen elvágta. Határmenti helyzetét súlyosbította az, hogy egyike volt az elszakított Felvidék azon kevés magyar városainak, melyeknek környéke is tiszta magyar volt. A cseheknek az volt a törekvésük, hogy a vegyes lakosságú vidékeken épült magyar városokat rohamosan elszlávosítsák, a tiszta magyar vidékek nagyobb városainak jelentőségét pedig minden eszközzel kisebbítsék. Ezért Beregszászt is fokozatosan mindentől megfosztották, ami jelentőségét bármiképen is növelhette volna. Beregszász különleges helyzetét megnehezítette az a körülmény, hogy Csehszlovákia egyik közigazgatási egységének, Kárpátalja tartománynak legmagyarabb városa volt. A Felvidék nyugati részén, Szlovákiában ugyanis a cseh hódítóknak részben figyelembe kellett venniök a szlovák hódítók igényeit is. Ha ez nemzeti szempontból sokszor nyíltabb és kíméletlenebb erőszakoskodásokat is jelentett, viszont a szlovákok vallásossága megakadályozta, hogy a csehszlovák liberális demokrácia, különösképen pedig később, a nyilt szovjetbarátság idején a különféle baloldali bomlasztó, a nemzeti ellenállást guzsbakötö tendenciák a magyarságra minden korlátozás nélkül rászabaduljanak. Ezzel szemben Kárpátalján már a húszas években megszüntették a magyar középiskolákban a rutén nyelv tanítását és a csehet vezették be helyette. Kárpátalján a tulajdonképeni hi-