A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Berecz Kálmán: Érsekujvár a húszéves megszállás alatt

tásoknál már szabadon érvényesülhetett valamely nemzetiséghez való tartozás érzésének kinyilvání­tása. A cseh nacionalista törekvések módszerei min­dig akkor mondottak csődöt, amikor a demokráciát alkalmazni kellett a kisebbségekkel szemben is. így volt ez a titkos választásoknál. Míg a népszámlálás adatai szerint a magyarság száma 49°/o, majd 1930 után 46% volt csak, addig a magyar pártokra le­adott szavazatok száma és a városi képviselőtestület­ben helyet foglaló pártok kiküldötteinek nemzetiségi megoszlása 70—80°/o-os magyar többséget mutatott. A magyarság legelőször a magyar ellenzéki pár­tok keretében szervezkedett. A kisebbségi magyarság országos politikai indulásával egyidőben mozdult meg az érsekújvári magyarság is és mindvégig ve­zető szerepet játszott mind a város, mind az országos politikában. Érsekújvárt a parlamentben egy képvi­selő és egy szenátor képviselte, mindkettő a magyar­ság kiküldöttje volt. A községi választásoknál a leg­több szavazatot nyert párt az együtt dolgozó és har­coló Országos Keresztényszocialista Párt és a Ma­gyar Nemzeti Párt volt. A két párt az 1923. évi köz­ségi választásoknál 4269 szavazatot, az 1925. évi par­lamenti választásoknál 4507 szavazatot, az 1933. évi községi választásoknál 4523 szavazatot és végül a legutolsó választásnál az 1935. évi parlamenti válasz­tásoknál 5052 szavazatot kapott. A város vezetése ennek a két egységesen fellépő magyar pártnak a ke­zében volt. A városbíró és annak második helyettese szintén a magyar pártok kiküldöttje volt. Az érsek­újvári magyarság választási győzelmei és egységes fellépése Érsekújvárt a kisebbségi magyar politika fellegvárává és a magyar egység városává avatta, amelyre büszkén tekintett az egész csehszlovákiai magyarság. Itt zajlottak le a kisebbségi magyar poli­tikai élet fő eseményei. Érsekújvárott kötötte 1925­ben a két magyar párt az ú. n. „érsekújvári egyez­ményt" és ugyancsak Érsekújvárott mondották ki 1936 nyarán a két magyar párt egyesülését. M {MJp ^y^Jjg® Szellemi élet. A politikai mozgalmak mellett a kultúrális élet volt a legintenzívebb ebben a városban. Már a há­ború előtti években rendszeres ismeretterjesztő elő­adásokat rendeztek a gimnáziumi tanárok. Ezeket az előadásokat a megszállás után is folytatták a Társas­körben. Hallgatói főleg az értelmiség és a gimná­ziumi ifjúság. Élénk működést fejtenek ki a többi egyesületek is közvetlenül a megszállás után. A Ka­tolikus Kör maga köré gyűjti a fiatalságot és az in­telligenciát a húszas években. A magyar multat és a katolicizmust ápolja a szabadgondolkodó csehekkel szemben. Erős kultúrális működést fejtettek ki a szociáldemokrata és kommunista párt kultúrális osz­tályai is. Ismeretterjesztő előadásokat és színdarabo­kat rendeztek a munkásság részére. A műkedvelő színielőadások ekkor kezdenek a kisebbségi magyar­ság életében olyan nagy szerepet játszani. Ennek legfőbb oka az volt, hogy ebben az időben rendes színtársulatok még nem működtek és a műkedvelő gárdák vették át azok szerepét. Érsekújvár. A Szentháromság-szobor. A kultúrális életbe változást és tervszerűséget a magyar főiskolások hoztak, akik 1926-ban megala­kították országszerte főiskolás egyesületeiket, a MAKK-okat és erőteljes ifjúsági és kultúrális mun­kába kezdtek. Első kultúrestjiikön Mécs László, Szik­lay Ferenc és Ölvedi László szerepeltek. Ez beveze­tője volt a később rendezett kultúrelőadásoknak. Társadalmilag is erős szervezést fejtenek ki a főis­kolások. Nagy reprezentációs bálokat rendeznek ki­váló művészek felléptével, majd megrendezik Móricz Zsigmond előadó körútját, amelynek óriási sikere van. A főiskolás mozgalmakban és rendezésekben az újvári fiúk vezető szerepet vittek. Közülök kerültek ki a diákmozgalmak vezérei. A főiskolások és tanárok munkáját folytatta a SzMKE, amely 1934-től minden évben megrendezte szabadegyetemi előadássorozatát és annak keretében megszólaltatta a kisebbségi magyarság legkitűnőbb szellemi képviselőit. A SzMKE kultúrális munkája hatásos volt. Életet vitt a kisvárosba és szellemi érté­keket váltott ki. Szinte hihetetlen volt, hogy ebben - 334 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom