A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Noszkay Ödön: Érsekujvár

zetben éltek. Mindenféle iparág helyet talált a városban, de különösen három iparág: a csizmadia- szűcsés szabóipar virult, fejlődött és szerzett a város polgárságának messze vidékek vásárain megbecsülést és hírnevet. A 19. század első felének végén a kultúrális élet is erősebb lendületet vett. Ennek magyarázatát részben a magyarnyelvű középiskolának, a kat. gimnáziumnak működésében találjuk, amelyet 1842-ben alapított Érsekújvár polgársága. Az 1867-iki kiegyezés után a városnak kultúrális és gazdasági fejlődése az általános országos kultúrális és gazdasági életnek visszatükrözését mutatja. Amikor is két körülmény hozza a város szellemi és gazdasági életét nagyobb lendületbe: az egyik az iskolák szaporítása, a másik a gyáriparnak támogatása, fejlesz lése volt. Érsekújvárnak az erődítés korából nem sok emléke maradt fenn, épületeit harcok pusztították el, falait pedig a Rákóczi-felkelés után lebontották. Csak a plébániatemplom, a ferencesek temploma meg kolostora, a városháza, az érseki székház és a kálvária emlékeztetnek még a régi harcias időkre. A róm. kat. plébániatemplom a 16. század végén épült, 1584—1594 között, de az eredeti templom többször elpusztult, úgyszólván ahány ostromot állottak ki a vár falai, annyiszor omlott romokba a templom is. Az 1605-iki ostrom után 1612-ben Forgách Ferenc érseknek romjaiból kellett kiemelni. Ő maga szentelte fel az újra emelt templomot a Szt. István megkeresztelését ábrázoló oltárképet is ő ajándékozta újvári katonáinak és népének, a templom mellett levő plébániát is ő emeltette. De újra kellett építtetni a Bucquoi-féle ostrom után is. Pázmány Péterre, a híres bíboros érsekre várt ez a feladat, aki saját szemével tekinthette meg az elpusztított templomot, amikor 1631. május 24-én a Szt. Ferenc-rend kolostorát és templomát felszentelte. Azóta is többször restaurálták, legutoljára 1874-ben, amikor a mai szentéllyel bővítették ki és tornyát is Simor János érsekprímás áldozatkészségéből magasabbra emelték. A Szt. Ferenc-rendi zárda és templom Pázmány Péter alapítása. Pázmány különösen tisztelte Szt. Ferencet, hiszen az ő ünnepén született, Szt. Ferenc rendjét pedig nagyrabecsülte, mert a ferences szerzetesek a jezsuitákkal versenyezve vettek részt a visszatérítések, a lelkek gondozásának nagy munkájában, öt évig épült a templom és 1631-ben maga az érsek szentelte fel hozzáépített kolostorral együtt. A tágas piacnak északi oldalán van az érseki székház, ugyancsak Pázmány Péter alapítása. A Rákóczi-felkelés idején a fejedelemnek palotája volt és itt lakott Rákóczi Ferenc, ha Újvárba látogatott. Ebben a házban találkozott 1706-ban feleségével Sarolta Amáliával, akit Récsben fogolyként őriztek, azonban most József király maga küldötte el, hogy látogassa meg férjét és beszélje rá, tegye le a fegyvert. Éppen nagy hadiszemle volt az újvári mezőkön, bent a palotában követek jönnek-mennek, itt ülésezik a fejedelmi szeta———• ' • d L' Ť. Érsekújvár. Széchenyi György érsek városalapító címere 1663-ból a járásbíróság bejáratán. nátus is, udvari katonák állanak őrséget: színes, eleven kép tárul a fejedelemasszony szemei elé. A piac déli felén, a városházának egyemeletes épülete szintén a vár idejéből származik, valamikor fegyvertár volt. Amikor Küprili Achmed 1663-ban megostromolta a várat, egy kíváncsi török tudós is ott settenkedik a katonák közt táborában. Amikor a vár Küprili nagyvezér kezei közé került, ő mindenüvé bekukkant, végigjárja a falakat, meg a bástyákat, megbámulja a nagy négyszögű piacot, a piacon a kutat, ineg az óratornyot, amelynek pincéjében a török rabokat tartották. Megnézi a városházát, az akkori hadiszertárt is. Az emeleten a sebesültek ápolására szükséges kötőszerek között néhány orvosi könyvet is talált. Kíváncsian forgatja a könyveket és nagy az öröme, mert a tudós Avicennának egy müve is kezei közé kerül. A földszinten golyók, fegyverek, lőporoshordók voltak. Közel a piachoz, Érsekújvár belső területén emelkedik a kálvária-domb, az egyetlen épen maradt bástya, a Forgách-bástva. Tisztán kivehetők rajta a bástyatorok, a bástyaoldal (flanc), a bástyahalánték (face), a vállpont (point ďepaule). A bástya emeletes része (chevalier) arra szolgált, hogy mögötte az őrség fedezetet találjon, az ellenséges lövegek golyói ellen. Ma az Üdvözítő keresztje a békét hirdeti a chevalier ormán. n . Ý — 332 — 20*