A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

D. Garzuly Mária: A Magyar Ház Mozgalom

A Magyar Ház Mozgalom írta: D. GARZULY MARIA A „kultúrházak" gondolata nem új. Évszázadok­kal ezelőtt találkozunk már vele. Tudományos, mű­vészeti, irodalmi társaságok vagy rajongó lelkű ma­gánosok alapítják, hódolva a kultúrának és hajlékot teremtve a szellem világának. A háborúutáni kor a kultúrházaknak egészen új típusát teremtette meg. Feltételei ma is ugyanazok, mint régen: könyvtár, előadásokra alkalmas terem, olvasóterem, melyekhez — a kor követelményeinek megfelelően — tornaterem, illetve valamilyen sport­helyiség is járul. Mégis régi értelemben vett kultúrhá­zakat ma már nem alapítanak. A nemzetköziségnek, mint a kultúrának összefogó és egységesítő gondolata, tért tér után veszít Európában. Az új megfogalma­zású nemzeti gondolat éppen a nemzeti hagyomány és nemzeti kultúra fegyvereivel küzd és -— bár egy bizonyos erkölcsi magaslaton már elismeri mások nemzeti kultúrájának értékeit is — mégis a tudo­mány és művészet minden ágát harci szekere elé fogja. Ezáltal kényszert gyakorol a környező népekre is, mert hiszen a szellemi harcban csak a szellem esz­közeivel védekezhetnek. Ebből következik, hogy ezek­nek az új kultúrházaknak elhelyezése is új terüle­tekre tolódott. Ma a kultúrházakat nem állítják fel úgynevezett kultúr-központokban. Létesítésük nem fontos ott, ahol a nemzettestvérek egy tömbben él­nek, tehát belterületen, de igenis fontos ott. ahol ezek a szomszédos néppel keveredve élnek: a szórványo­kon. Es még fokozottabb mértékben, ha ez a terület nem az anyaállam határai között van. Nevük is meg­változott. Ma már nem beszélünk kultúrházakról, melyek esetleg valamelyik szellemi nagyság nevét vi­selik. hanem Magyar Házról, Deutsches Hausról, stb. Ezek a külső megkülönböztetések. A tartalmi 313 — u

Next

/
Oldalképek
Tartalom