A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Sinkó Ferenc: Az Egyeslült Magyar Párt egyéves története

bocsájtást csak az állam irányítása mellett, a népi érdekek kizárólagos szem előtt tartásával eszközölheti. Egy sokmilliós állani belső gazdasági élete kihatásában másként érvényesül a pénz belső vásárló ereje, mint hazánkban, ahol pénzünket a külföld éltékelésétől függetlenítem nem tudjuk. A belső vásárlóértéket csaknem teljességében, az önellátás mérve és lehetősége szabja meg. Ez pedig hazánkban jelenleg erősen korlátozott. Gazdaságpolitikánkban azonban céltudatosan és tervszerűen igyekeznünk kell mielőbb függetlenítenünk magunkat, a jelenlegi külfölddel szemben fennálló függőségi helyzetünktől, és ezúton lesz pénzünk belső vásárlóereje is függetleníthető. A bankok üzleti politikáját a nemzet szolgálatába kell állítani. Öncélú, nyereségre törő politikájuknak véget, gátat kell vetni. A kisemberek megtakarított pénzeiből képezett üzleti tőke csak népi érdekeket szolgáihat. A bank szerepe itt csak a közvetítés lehet, eljuttatni a tőkét a hitelre szoruló termelőkhöz. Minthogy az ipari és kereskedelmi vállalatok a termelök és a fogyasztók érdekeit kell, hogy szolgálják, ezek a banktőke bilincseiből kiszabadítandók. A bankok ipari és kereskedelmi vállalatokban érdekeltséget nem vállalhatnak. A bankok kamatpolitikája csak korlátozott lehet. A munkanélküli tőke jövedelme nem fokozható a hitelre szoruló néprétegek rovására. Az egészséges tőkeképzés azonban megfelelően biztosítandó. Banktörvénnyel kell tehát szabályozni a bankok üzletkörét, belső felépítését és ellenőrzését. Életre kell hívni a hites könyvvizsgálók intézményét, de ezen felül is biztosítani kell az állam jogát arra, hogy a pénzintézetek működését állandóan ellenőrizze. Oly pénzintézetekre, melyek nem szolgálnak nemzeti érdeket, az állam kisajátítási joga biztosíttassék. Az adórendszerben az egyszerűsítésre kell törekedni. A fősúlyt a munkanélküli jövedelem progreszszív terhelésére kell fektetni. A családvédelemnek az egész adórendszerben érvényesülnie kell. Bankok, ipari és kereskedelmi vállalatok adóztatás szempontjából szigorú, de szakszerű ellenőrzés alatt tartandók. Az ellenőrzésnek természetesen valamennyi adóalanyra ki kell terjedni. Az elsőrendű közszükségleti cikkek fogyasztási adója csökkentendő. Az elsőrendű közszükségleti cikkeknél meg kell szüntetni a behozatali vámot. Revizió alá kell venni a jelenlegi forgalmi adórendszert, különös tekintettel az elsőrendű fogyasztási cikkek forgalmi adójára. A földadó helyett a földjövedelmi-adót kell bevezetni. Általában a vagyonmegadóztatásnál érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy minden vagyon a nemzeti vagyon egy részét képezi. A programm után dr. Holota János bejelenti, hogy a párt nevét egyszerűsítik. Eddig az egybeolvadt pártok teljes nevével jelezték az új pártot: Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt. Ehelyett most a rövidebb Egyesült Magyar Párt nevet vette fel. Ugyancsak elhatározták, hogy a párt működése az egész országra kiterjed. A kongresszuson megválasztották az országos pártvezetőséget is. A választás szerint: Országos pártelnök: Jaross Andor. Ügyvezető pártelnök, gróf Révay István. Az elnöki tanács választott tagjai: Szüllő Géza főrendiházi tag, Gregorovits Lipót, Korláth Endre, Bar tal Iván, Hevessy László, Koczor Gyula, Jaross Vilmos, Egri Ferenc, Király József, Rázgha Károly, Pintér Béla, Ragályi Antal, Czvank László, Juhász Ernő, Tost Barna, valamint a párt tisztviselői: Rozsinszky László, Wirth Gyula. Hivatalból tagjai az elnöki tanácsnak a párt törvényhozói: Pajor Miklós, Füssy Kálmán, Salkovszky Jenő, R. Vozáry Aladár, Holota János, Porubszky Géza, Gürtler Dénes, Szent-Ivány József, Giller János, Szilassy Béla, Ortutay Jenő, Virágh Béla. Mellettük működik az országos pártvezetőség. A párt új beosztási rendszere különben a felvidéki területek új közigazgatási beosztása szerint oszlik meg, vármegyék és járások szerint. Eszerint a párt vezetősége is így oszlik meg: Komárom vármegye 34 vezetőségi taggal, NyitraPozsony k. e. e. vm. 36, Bars-Hont k. e. e. vm. 30, Losonc járás 9, Gömör vm. 30, Párkányi járás 10, Kassa törv. hat. város 17, Kassai Járás 5, Szepesi járás H, Zemplén vm. (Királyhelmec, Terebesi járás) 9, UngBereg k. e. e. vm. 21, Nagykaposi járás 2 vezetőségi taggal. A komáromi kongresszus után. A komáromi kongresszus után Budapestre kerül a párt központi irodája. Gróf Révay István ügyvezető elnök és dr. Rozsinszky László, országos pártigazgató vezetik az új központot. Az új vezetőség első feladata volt rendezni a párttitkárok kérdését. Több körzeti és járási titkár ugyanis kivált a párt szolgálatából és a húszéves kemény munka után békésebb foglalkozás után nézett. Helyüket pótolni, őket viszont támogatni kellett, míg új állásaikat elfoglalhatták. Ekkor került több fiatal erő a titkári karba. — 283 — 20*