A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Evangélikusok - Szilassy Béla: A visszatért felvidék gazdasági élete

• ' A visszatért Felvidék gazdasági élete írta: SZIL ASS Y BÉLA A csehszlovák politikának húsz éven keresztül valódi célja és törekvése az volt, hogy a köztársaságba bekebelezett magyar kisebbség politikai jogait megnyirbálja, kultúrális fejlődését meggátolja és főként: hogy gazdaságilag szegénnyé és életképtelenné tegye. Ezt a durván nemzet- és kisebbségellenes célt a cseh kormányzat gyakran bújtatta a humanista és demokratikus frázisok köntösébe, de nem volt nehéz mesterség megkülönböztetni a való helyzetet attól a hamis képtől, melyet a prágai kormányzat — főleg a külföld meggyőzésére — propagandaként oly sokszor felvázolt. A csehszlovák politika vizsgálásánál mindig különbséget kell tenni a Prága által hirdetett szólamok, a nagyhangú Ígéretek és a való helyzet között. A törvény és annak végrehajtása között. Lehetett bár látszatra demokratikus és méltányos egy-egy intézkedés, a végrehajtó hatal nm azonban mindig a soviniszta csehszlovák nemzeti gondolatot és érdeket tartotta szemelőtt. A csehszlovák kormányzat a nemzetiségek felszívását és elnemzetlenitését ravasz kerülőutakon akarta elérni. Tudta jól, hogy a XX. század Európájában az öntudatosodott nemzetrészek durva nemzetiségi elnyomással már nem asszimilálhatok, tehát a cél érdekében más utat választott. Az idegen nemzetiségeket előbb gazdaságilag akarta tönkretenni, hogy így a proletarizálódott, gazdasági alapjaiban megingott és öntudatát vesztett nemzetrészt könnyűszerrel terelhesse az asszimiláció útjára. A prágai politika nagyon jól látta, hogy elnemzetlenítésről mindaddig nem lehet szó, amíg anyagilag független, kellőképen prosperáló nemzeti kisebbségekkel áll szemben. A leigázott nemzetrészt előbb gazdasági fegyvereitől kellett megfosztani. Ezt a célt szolgálta a csehszlovák politika minden gazdasági intézkedése. Kétségtelen, hogy a felvidéki magyarságot legközelebbről és a legérzékenyebben a csehszlovák földbirtokreform és az azzal kapcsolatos telepítés érintette. Hisz az történt itt, hogy az ősi magyar földet vették el régi tulajdonosaitól és adták beköltözött idegenek kezébe. A felvidéki földreformnak két szempontból volt a magyar kisebbségre nézve súlyos következménye. Elsősorban azért, mert a régi magyar birtokosokat fosztotta meg őseik földjétől és a lefoglalt területeket nem az ottlakó magyar parasztságnak juttatta, hanem az idegenből, Cseh- és Morvaországból beköltözött telpeseknek. Másrészt pedig tragikus helyzetet teremtett az a tény is, hogy a földreform végrehajtása következtében a magyar agrármunkások ezrei maradtak kenyér és kereset nélkül és gyarapították a magyar munkanélkülieknek amúgy is rohamosan emelkedő számát. A csehszlovák földbirtokreform olyan nagyarányú mesterséges elváltozásokat idézett elő a felvidéki magyarság néprajzi térképén, hogy azokat a visszacsatolás után a magyar kormányzat nem nézhette sokáig tétlenül. Vissza kellett állítani azt a néprajzi helyzetet, melyet a csehszlovák földbirtokreform oly durván eltorzított. Revízió alá kellett venni azokat a földhözjuttatásokat, melyeket a csehszlovák állam eszközölt és a helyzetet a nemzetiségi viszonyoknak megfelelően kellett átalakítani. Ez a munka már meg is indult és rövidesen a befejezés felé közeledik. A csehszlovák kormányzat által ide- 150 -