A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Narancsik Imre: Reformátusok

vagy látszat-sikerek után) rombolná le és vele végeredményben magát a magyarságot is. Ha azonban megmarad természetes rendeltetése talaján, a nemzetöntudatosítás, nemzetösszefogás, mindenirányú nemzetszolgáltatás terén, akkor magyar vonatkozásban gondviselésszerű feladata van: nemzeti és szociális összefogás a magyarság legszélesebb, eddig olyannyiszor elhanyagolt, kimostoházott tömegeinek érdekében. Ez esetben szerepe nemzetmentő lesz. Ehhez azonban kell, hogy elismerje a krisztusi etikát és reális szemmel nézze a magyar nép tényleges vallási és egyházi adottságait. Ezt a nemzeti gondolat annál könnyebben, annál inkább fogja tenni: minél inkább bizonyítják be a vallásos egyházi gondolat hivői és vezetői szóval és még inkább tettel azt, hogy a törhetetlen nemzetszeretet a vallásnak lényeges része és hogy a valódi vallási-egyházi élet mindig és felülmúlhatatlan módon nemzetépítő. Ehhez hozzátartozik a nemzet összes fiainak, bármely hitvalláshoz és egyházi kerethez tartozzanak, összefogása közös, nagy, nemzeti feladatok teljesítéséhez. Ez a saját katolikus hitvalláshoz és egy házhoz való odaadó, tevékeny ragaszkodással szépen összeegyeztethető, ha némi nagvstílüségünk és jóakaratunk van. Ez volt a törekvése a csehszlovákiai korszakban például a Prohászka-körökben tömörült katolikus akadémikus ifjúságnak. A Magyar Hazába visszatérve is ezen irányban óhajtanak karöltve a hasonló gondolkodású anyaországiakkal munkálkodni. REFORMÁTUSOK. írta: Narancsik Imre A felvidéki református Egyház közelmúltjának két évtizede a fájdalmak és a cselekvő ellenállás kora. Fájdalmak érték ennek az Egyháznak a népét, mert magyar volt és magyar akart maradni. Ellenállt ez a magyarság, mivel nem engedett a csábításnak és a kényszerítő eszközöknek. De közben folytonosan, nemzeti meggyőződésből, evangéliumi öntudattal küzdött értékeinek fennmaradásáért, dolgozott a mindennapi kenyérért, imádkozott, áldozott, hogyha a cél úgy kívánta. A felvidéki reformátusság a volt trianoni határ mentén, végig sávszerüen helyezkedik el. A legnyugatibb egyházközség a pozsonyi, a legkeletibb a máramarosi (Técsö). Ez a magyarságrész kapcsolat a nemzetiségi tájak felé. Évszázadok óta ez a szerepe s ez a történeti küldetés emelte, erősítette a magyar felvidéki reformátusság nemzeti öntudatát. A kapcsolaton kívül a felvidéki reformátusság a nemzetiségek felé szigetel, védi a törzsmagyarságot. A „végvári magyarság", ennek a nemzeti léleknek a kiil'"n testetöltése, harckészségével, történeti szereplátásában, fokozott nyugalmával és bátor bizakodásában élt és él. Az 1930-as csehszlovák népszámlálás a Köztársaság területén 219.108 reformátust talált. Ebből Szlovákiában 145.829, és Kárpátalján 70.833 élt. Ha tekintetbe vesszük, hogy az északi, megszűnt trianoni határunkon felül. Pozsonytól Técsöig, 216.662 lelkes református egyetemes Egyház helyezkedett el, látjuk, itt egyetlen tömböt alkot a 194.038 lelket felölelő református magyarság. Körülbelül 90%-ban magyar ez az Egyház, amelynek magatartását, múltját, munkáját nemzeti jellege határozza meg. Ehhez a 90%-ban magyar reformátussághoz csatlakozik a csehszlovák népszámlálás részéről kb. 20.000-re rúgó szlovák rel'ormátusság Zemplénben és Sárosban. A csehszlovák „Statisztikai Államhivatal" adatain kívül maga az egyetemes református Egyház évről-évre végeztetett létszámmegállapító munkát az illetékesekkel s ennek köszönhetjük, hogy a felvidéki református magyarság létszámát az Egyház Névtárából megállapíthatjuk. Eszerint 1937 január 1-én a felvidéki reformátusság száma csökkent: 211.027. A pár év alatti jelentékeny csökkenés az ország területéről való kiköltözés, a kitérés, valamint az egyke eredménye. Mivel az egyetemes Egyház három egyházkerületre oszlik, a három kerület létszámát külön-külön a következőkben állapítja meg a Névtár: I. A Dunáninneni kerület . . . 69.353, II. a Tiszáninneni kerület . . . 72.091 III. a Kárpátaljai kerület .... 69.583. Összehasonlítva a három kerület szaporodási tényét, megállapítható, hogy míg a középső s nyugati egyházkerület fogyott, a keleti kerület növekedett valamelyest. \ Visszatért Felvidék Adattára - 145 10