A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúrélet

kétség nem tért. Az egyesület lendületét a központnak is tudomásul kellett vennie és át kellett térnie a magyar nevelésre és munkára. Az 1938-ban Várgedén tartott munkabizottsági ankét kimondotta, hogy a SzKIE célja ezentúl: a keresztény és szociális magyar nemzeti társadalom kialakítása. A munka kezdetén fogalmazott 4 programpont is ennek megfelelően alakult át. A vezetőség elhatározta, hogy: 1. a SzKIE a magyar történelem tanítását be fogja állítani ifjaink jellemképzésének szolgálatába, mégpedig oly módon, hogy rá fog mutatni nemzetünk nagyjainak jellegzetes magyar erényeire, továbbá azokra a sajátosan magyar hibákra, amelyek oly gyakran okoztak nemzetünknek kárt: 2. a SzKIE ebben az évben fokozottabb mértékben fogja ismertetni tagjaival a mindennapi élet konkrét helyzeteire vonatkozó törvényadta magyar nemzeti jogainkat a csehszlovák államban; 3. fel fogja hívni csoportjait, hogy az ifjúság vegye ki részét a magyar gyermekek magyar iskolába való beiratkozásának előmozdításában és propagálásában; 4. nyomatékosan és állandóan figyelmeztetni fog mindenkit arra, hogy gondos szeretettel őrködjenek mind írásban, mind beszédben a magyar nyelv tisztasága fölött. A tizenkétezer tagot számláló SzKIE fontos szerepet töltött be a kisebbségi társadalom nevelése és a falu öntudatosításának a területén. Nemcsak a katolicizmusnak tett értékes szolgálatot, hanem a magyarságnak is. Magyar Közművelődési Szövetség. A csehszlovák köztársaság megalakulásának második évében az 1919 február 7-én kelt 67. sz. tv. és annak 13.878., illetve 33.706/1919. sz. végrehajtási utasításaival elrendelte, hogy az állam egész területén ingyenes tanfolyamokat kell rendezni a lakosság állampolgári nevelésére. Ezeken a tanfolyamokon szakképzett előadók adjanak elő és népies, érthető formában ismertessék az állam szerkezetét, működését, történetét, törvényeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit s az ehhez hasonló tudnivalókat. A tanfolyamok dologi és személyi kiadásait az illetékes hatóságok viselik. A tanfolyamok közvetlen megrendezése a járási közművelődési testület feladata lett. Ez a testület politikai és kulturális tényezőkből alakul, de működéséből minden pártpolitikát ki kell zárnia. Tagjai: a járás politikai pártjainak egy-egy képviselője, a községek képviselője, a legfontosabb kulturális egyesületek egyegy kiküldöttje és a járás népművelési szakemberei. A testület taglétszámául a törvény a húszas küszöböt ajánlja. A Járási Közművelődési Testület — JKT — feladata: 1. az állampolgári kurzusok műsorát előkészíteni; 2. az előadók névsorát összeállítani; 3. az előadók számára tanfolyamot rendezni; 4. az előadók és a résztvevők számára pénzsegélyt előteremteni ; 5. a községi helyi bizottságok összeállításáról gondoskodni; 6. a községeknek előadót és pénzt rendelkezésre bocsátani; 7. a járás székhelyén művelődési napokat rendezni; 8 a tanfolyamok pénzügyi fedezetéről gondoskodni. A JKT munkáját a Helyi Bizottság (H. B.) hajtotta végre. Ez a községi képviselőtesület tagjaiból és a helyi kultúregyesületek kiküldötteiből alakult meg. A H. B. feladata: 1. a könyvtár és az előadások számára (korcsma kizárva) helyet szerezni; 2. az előadókat felkérni, vagy igényelni; 3. a kulturális segélyt igényelni a hatóságoktól. A JKT, illetőleg a H. B. hivatalos és autonóm kultúrhatóság volt, amelynek révén nagy segélyben és kedvezményben részesültek a kulturális egyesületek. Ez osztotta ki a népmüvelődési segélyt, amely súlyos tétel volt a csehszlovák költségvetésben. Másik fontos és példás munkája, amelyet magyar viszonylatba is át lehetne ültetni, a népmüvelés és a kulturális rendezések megkönnyítése. A JKT valósította meg az igazi kultúrdemokráciát és nemzetnevelést azáltal, hogy ingyenessé tette a kultúra terjesztését és a közművelődési tevékenységet. A JKT rendezései és mindazoké az egyesületeké, amelyek a JKT pecsétjével látták el kérvényüket, teljesen ingyenesek voltak rendezéseik. A magyar kultúregyesületek Csehszlovákiában teljesen kötetlenül, anyagi nehézségektől mentesen terjeszthették a magyar kultúrát, nem fizettek az iratok és kérvények után illetéket és semmiféle adózás alá nem estek. Sőt a politikai község nem egyszer még a dologi kiadásokat is fedezte. Sajnos, ezeket a lehetőségeket nem találja meg a magyar kultúra hazájában, anyaállamában. A törvény 1919 augusztus 11-én a 35.706. sz. rendelettel bővült, amely lehetővé tette a nemzetiségek szervezkedését is. A fenti rendelet szerint mindazokban a járásokban, ahol a népszámlálás szerint legalább 2 ezer magj'ar él, JKT alakítható. A H. B. megalakításához legalább 200 magyar kellett. A magyarság, amely időnként egészen belebódult a meddő ellenzékiségbe és nem törődött sem a magyar értékek pusztulásával, sem azoknak az adottságoknak a kihasználásval, amelyből a népcsoportra csakis haszon háramlott volna, sokáig bűnösen bojkottálta ezt a törvényt. Csak később jött rá arra, hogy milyen lehetőségeket mulasztott el és micsoda súlyos összeg veszett el, ami a nép javára válhatott volna. — 117 —