A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Varga Imre: A felvidéki magyarság a statisztika tükrében

A magyar többségű járások szaporulati felsorolásából megállapíthatjuk azt is, hogy melyek azok a vidékek, ahol a magyar lakosság lassan elérkezett ahhoz az állapothoz, hogy kevesebb a születés, mint a halálozás. Hosszadalmas volna a magyar többségű járások 15 éven keresztüli születését felsorolni. A tájékozódás kedvéért csak az 1930-as számokat mutatjuk be, amelyből azonban mozgási irányt megállapítani nem lehet. Természetes Járás Született Meghalt szaporulat ógyallai 23.54 13.67 9.38 feledi 19.20 15.57 3.41 galántai 23.30 13.15 3.15 királyhelmeci 25.11 15.03 8.96 kékkői 19.45 15.39 3.62 nagykaposi 26.24 15.29 10.17 komáromi 20.54 12.50 7.25 korponai 18.24 12.50 5.40 lévai 18.02 13.23 4.28 losonci 20.14 13.20 6.66 szepsi 25.15 15.49 9.22 párkányi 15.62 13.60 1.53 rozsnyói 19.96 13.64 5.82 rimaszombati 17.94 14.73 2.71 dunaszerdahelyi 25.51 14.49 10.36 vágsellyei 22.88 14.49 7.84 somorjai 27.06 13.69 12.58 tornaijai 20.08 14.75 5.33 verebélyi 22.51 13.41 8.70 újvári 20.74 11.97 8.39 zselizi 15.99 13.82 1.84 beregszászi 20.02 16.75 8.80 A nemzettest fennmaradására hatást gyakorol a halálozási statisztika kedvező, vagy kedvezőtlen volta. Ahogy azt a születéseknél tettük, éppen úgy a halálozásoknál is nézzük végig a rendelkezésünkre álló 12 év adatait. Ezen idő alatt összesen 148.679 lelket ragadott el a kisebbségi magyarság soraiból a halál. Az egyes években ez a szám a következőképen oszlik meg: Év Abszolút szám Ezrelék 1925 12.941 16.31 1926 13.704 16.75 1927 13.769 .« 16.65 1928 13.276 15.90 1929 13.039 15.46 1930 11.937 4.04 1931 12.371 17.42 1932 12.395 16.72 1933 11.672 15.84 1934 11.214 15.01 1935 11.283 15.10 1936 11.078 14.71 Összesen: 148.679 Hogy e számoknak relatív értékét is megismerhessük, okvetlenül szükséges, hogy a velünk egy államban élő, de uralmon lévő, vagy kisebbségi sorsban lévő népcsoport halálozási ezreléke mellé állítsuk őket. Év Csehszlovák Orosz Német Lengyel Zsidó 1925 15.19 21.60 14.09 19.35 12.14 1926 15.42 23.31 14.38 19.39 12.88 1927 15.91 24.93 14.75 18.77 12.69 1928 15.19 20.90 13.88 18.38 11.87 1929 15.41 20.51 14.85 18.16 11.86 1930 14.15 20.10 13.23 16.01 10.88 1931 13.95 19.96 13.88 18.80 12.88 1932 13.69 20.23 13.67 17.87 13.13 1933 13.28 15.84 13.48 16.71 12.76 1934 12.92 17.94 12.75 16.38 12.65 1935 13.00 17.60 13.30 15.90 13.10 1936 12.95 14.41 12.95 14.98 13.20 Ha ezeket a táblázatokat és grafikont vizsgáljuk, arra a fájó ítéletre kell jutnunk, hogy a halálozási számunk nagyon nagy. Különösen szomorú képet alkothatunk a kisebbségi magyarság nemzeti életéről akkor, ha a halálozási számot a születési számunk feltűnő csökkenése mellé állítjuk. A szlovákiai magyarságnál a halálozási arányszám 15.57°/oo-ről 12 év alatt 14.42 °/oo-re fogyott csak le. Hogy ezen rossz arányszám milyen oknál fogva jöhetett létre, kutatni hosszadalmas volna, de annyit itt is megállapíthatunk, hogy annak elsősorban társadalmi és gazdasági okai voltak. A magyar falu felvilágosítását jóval előbb és nagyobb mértékben kellett volna elkezdenünk, mert a későbbi ilyen nemű munkánk akár a Sz. M. K. E.-ben (Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesület), akár pedig a Sz. K. I. E.ben (Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület) rövid időn belül kézzelfogható javulást hozott a népegészségügy terén is. Nem lehet cél a statisztikai tanulmány közben a fenti egyesületek munkájáról dicséretet mondani, de hogy munkásságuk milyen eredményű volt, azt a statisztikai számokban is ki lehet mutatni. Csak a legszükségesebb tájékoztatás kedvéért legyen szabad a népegészségüggyel kapcsolatban megjegyezni, hogy a legnagyobb mértékben olyan betegségekben halnak meg, amelyek éppen a rossz társadalmi és szociális életnek, vagy az óvintézkedések nem ismerésének kí-1938. A fevidéki magyarság halálozási számának görbéje számokban és ezrelékben. — 94 —