A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)

Varga Imre: A felvidéki magyarság a statisztika tükrében

191í) I » '/.. * 1î I I I I Szlovákia száraokban ezrelékben Kárpátalja számokban ezrelékben ruta" ťnat|H

ar lentid d íkíiloval • nemei .1 születési (irányszám alakulásit liľJÔ és 1937 között nemzetségek szerint. Járás neve 1923 1924 1927 1930 1932 1936 Soniorja 18.3(1 — 13.18 16.77 13.55 12.58 Dunaszerdaliely 15.90 17.19 12.93 12.80 12.44 10.36 Komárom 16.95 11.31 10.20 9.59 8.21 7.25 Galánta 19.69 16.72 15.69 15.65 13.42 9.15 YYigsellyt' 17.61 15.62 12.35 14.72 9.46 7.84 Ogyalla 16.78 12.22 12.05 12.78 14.05 9.38 Párkány 14.77 9.31 7.78 8.12 5.90 1.53 Zseliz 10.05 6.45 1.01 5.95 1.86 1.84 Tornaija 15.44 11.89 11.48 6.09 8.55 5.33 Szepsi 19.32 15.60 13.27 15.00 11.86 9.22 Királvhelmec 19.86 20.91 17.42 17.40 13.75 8.96 Nayykapos 18.92 11.69 14.53 14.48 10.17 Heregszász 22.78 17.17 13.81 17.35 13.29 8.80 A táblázatból is kitűnik, bogy 1923-ban volt a magvai' járások népszaporodása a legmagasabb s a különböző körülményeket szem előtt tartva, igazolva találjuk a már fentebbi állításunkat és megismételhetjük, hogy az előző években is legalább ilyen kedvező volt a szaszaporulatunk. 1924-ben nemcsak a kisebbségi ma gyarságnál, hanem az egész köztársaságban, sőt egykét állam kivételével egész Európában hirtelen csökkenéssel apadni kezdett a szaporulat. A köztársaság szaporulatát nézve 1921-ben 29.88°/oo-es születés mellett a tiszta szaporulat 21.52°/)o volt, ami kiinduló pontot jelenlett a zuhanáshoz. Hogy a csehszlovákiai magyarság születését földrajzi elhelyezkedése szerint is megfigyeljük, nem érdektelen, ha ezeket az évi adatokat szétválasztjuk a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság adataira. így azután a következő képel kapjuk: Évek 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 Összesen : Ezeknek a számoknak az igazi értékét csak akkor látjuk meg, ha a Csehszlovákiában élő más nemzetiségek egyidejű születési ezrelékeivel hasonlítjuk össze: 18.388 26.77 4.046 35.56 18.064 26.00 3.964 34.15 17.366 24.75 3.844 32.62 17.460 24.66 3.914 32.72 16.638 23.32 3.598 29.59 16.840 23.41 3.765 30.48 15.898 27.22 3.503 30.59 15.933 26.04 3.684 32.22 14.323 23.63 3.149 26.41 13.858 22.70 3.129 25.99 13.727 32.32 3.130 25.80 13.006 21.01 3.211 26.18 191.855 42.937 Év Csehszlovák Orosz Német Lengyel Zsidó ! 925 25.26 44.87 20.40 42.30 23.36 1926 24.88 42,63 19.77 35.28 33.46 1927 23.63 41.48 18.56 33.23 21.01 1928 23.44 43.13 18.52 31.28 22.36 1929 22.61 41.62 17.77 30.37 21.39 1930 22.95 43.26 17.72 32.91 22.31 1931 21.20 41.34 17.33 30.84 24.35 1932 20.70 40.80 16.67 29.54 22.21 1933 19.04 36.57 15.26 25.08 20.68 1934 18.41 35.87 14.85 23.72 19.98 1935 17.40 35.60 13.80 21.30 18.50 1936 17.18 34.57 13.69 19.81 18.63 Ezekből a számokból megállapíthatjuk, hogy a magyar születések arányszáma az utolsó év adatai szerint meghaladja a köztársaságban élő németek, csehszlovákok. lengyelek és zsidók születési arányszámát. De keserű viszont az a megállapítás, hogy az 1925-ös 22.461-es évi születéssel szemben 1936-ban már csak évi 16.240 lett. Ez a zuhanás szomorú kritikát mond a kisebbségbe jutott magyarságról. Szomorú érzésünkön nem segít, hogy a többi velünk egy államban élő nemzetiségek születési száma még nagyobb mértékben zuhant. A zuhanás nagyságát alapulvéve, legjobban a lengyelek fogytak, mert a kél határérték közötti különbségük 22.49. A magyarságnak a 12 év alatt kialakult különbsége 6.74. Legkevesebbet a zsidók születési •irányszáma apadt: 4.73°/o-al. Szomorú adataink vizsgálása közben különös figyelmet érdemel a Kárpátalja magyarságának születési csökkenése. 1925-ben még '55.56 volt, 1936-ban már csak 26.18. Ugyanezen idő alatt a szlovákiai magyarság születési száma 26.77-ről 21.01-re csökkent. De feltűnő a szlovákiai csehszlovákok adata is, hiszen az 1925-ös 34.91-ből 23.83-ra morzsolódtak le s esésük a lengyelek után a legnagyobb. — 93 —