Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IV. Az osztrák imperializmus egyeduralma alatt

tika. A magyarság mindenütt jóértelmű „pour soi" állapotba serkenti ezeket a népeket. Az erdélyi románságnak, a felvidéki szlovákságnak ő adta a nyomtatott betűt. A délvidéki szerbség a medencén belül ébred kulturnemzeti tudatára. A török megszállás alatt élő szerbek kultúrája csak a népdalig ért, amikor a medencén belül élő szerbség már magas kultúrát fejleszthetett magának. A magyar álláspont tehát türelmes és pozitív, s ha aktív tartalmait vizsgáljuk, úgy a svájciasítás tendenciáját fedezhetjük föl benne. A nemzetiségi viszony bármely nép és a magyarság között kiegyensúlyozott, semmi sem zavarja. Nos, és hogyan kezelte Ausztria a betelepített nemzetiségeket? A betelepítésen és megültetésen túl hogyan aktivizálta ezt a passzív demográfiai masszát? Miképen serkentette magasabb és tudatosabb létre őket? A felelet nagyon szomorú. Az osztrák-német imperializmus a gyűlölet jegyében adott magasabb tudatformát a nemzetiségeknek. A gyűlölet jegyében a magyarság ellen, amely mint egyedüli nagytömegű őslakos népe és szervezője a Közép-Dunamedeneének, egyedül képviselte az öncélúságot az osztrák-német imperializmussal szemben. Ausztria tehát hatalmi céljai vonalán eszközszerűsítette a betelepített népeket, eszközként használta őket a divide et imper a módszerei szerint. Nem azt nézte, hogy a betelepítés után mi a gazdasági értékük, hanem azt, hogy mennyire használhatók a magyarság ellen. A bécsi udvarnak a betelepítés után a nemzetiségekkel szemben alkalmazott gazdasági politikáját is ez a szempont határozta meg. Mélyben és távolban feszülő erők A Közép-Dunamedenee XVIII. százada arról győzi meg a szemlélőt, hogy a medence a saját erejéből nem is érheti el szabadságát. A medence a kor fejlettségéhez mérten nem rendelkezett olyan erőkkel, amelyek gazdasági életét, illetve technikai tevékenységét magasabb színvonalra fejleszthették volna. Hol voltak az elemek, amelyek űzhették volna az emberi akaratot az avult társadalmi rend ledöntésére és az élet kifejlesztésére, valamint a medenceország magasabb megszervezésére? A közgazdasági fejlődést tekintve, két kérdést lehet feltenni. Az egyik, hol volt a szén, 92 \