Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XII. Németország növekvő hatása alatt

Kossuth koncepciója. De a nemzetiségek még nem fejlődtek erre a színvonalra. Nem fejlődhettek, mert az első világ­háború középeurópai emigrációi a nemzetiségek fejlődését a német-osztrák befolyás ellensúlyozó hatalmához, a nyu­gati ántánthoz kapcsolták, a helyett, hogy egymással kap­csolódtak volna össze. A magyar politika intézői azt hitték, hogy végre elérkezett az idő erre. Bámulatos naivitással elevenítették fel Kossuth konföderációs programmját, amikor a többi népek, csehek, szlovákok, románok, horvátok és szer­bek nem akarták ezt a vidéket konföderálni. Behozták a német-osztrák hatalom ellenerejét az egész Dunavölgybe. Aki hisz a történelmi és gazdasági-társadalmi erők törvé­nyeiben, előre láthatta, hogy a Duna-völgyét és a Közép­Duna medencéjét evvel az új nagyhatalmi konfliktusok szá­mára készítették elő. Ennek a vidéknek a sorsa a labda sorsa lett, amelyet rajta kívül álló erők adnak kézről-kézre. A technikai haladással a háborúk egyre borzalmasabb méreteket öltenek. Oly méreteket, hogy könnyen meg lehet győzni a nagyhatalmi képzelgésben élő népeket arról, hogy a háború a legkisebb érdekük. S talán meg lehetne győzni arról is ezeket a népeket, hagyják befolyásuktól mente­sen azokat a népeket és területeket, amelyek eddig segéd­népi szerepet játszhattak csak a nagyok mellett. Ha ezt a nagyok elfogadnák, a háború kockázatától szabadulhatná­nak. Mert így létrejöhetne a Duna-völgyében egy olyan egy­ség, amely a nagyhatalmi blokkokat mindig ellensúlyoz' hatná. Nagyobb blokkok felé azonban a kisebb egységek felépítésén keresztül vezet az út. Egy ilyen kisebb egység a Közép-Duna medencéje. Ha egyszer a kis népek átértik, hogy egymás nemzeti létformája fölépülhet úgy, hogy nem jelenti szükségképen a szomszéd eszközül használását, akkor a Közép-Dunamedence gazdasági egysége, kiegészítő részei­nek egymásrautaltsága nem lesz vitás és vitatott kérdés. Miért ne élhetnének egymás mellett a legnagyobb politikai szabadságban azok, akiknek gazdasági élete és tevékenysége egymásra utalt? Ez csak olyan fejlődés után lehet problema­tikus, amilyent Ausztria adott népeinek. Lehet, hogy a medencében, nyugaton és északon ke­vés lesz a megértés e kérdésekkel kapcsolatban. Azok a tervek, amelyek ide eljutnak, majdnem kivétel nélkül a 415

Next

/
Oldalképek
Tartalom