Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
XII. Németország növekvő hatása alatt
hatalmi befolyás elosztására képzelik Európa új létét felépíthetni. Ez a politikai gondolat immár oly avult az élet tcbbi tényeivel szemben, mintha e rádiós sugárzás ideién valaki még mindig a postakocsin küldött híradást tartaná legmodernebb hírszolgálatnak. Technikánk és társadalmunk már megteremtette a jövő századok alapjait, de politikai gondolkodásunk nem előre, hanem visszafelé néz. Ha nem jön létre párhuzamosság a kor politikai és társadalmi tudata részéről a technikai és gazdasáqi fejlődés diktálta szükségszerűségekkel, akkor a társadalmi robbanás útjára kerül a fejlődés. Az ellentétek fokozásával ez lesz szükségszerűséggé. Lehet, hogy át kell esnünk ennek a tüzén, hogy megoldódjanak azok a kérdések, amelyek egyszerűek, világosak, csak rz ember vesztette el tiszta erkölcsi érzékét irányukban. A mai és későbbi magyar nemzedékek boldogok lehetnek, hogv Kossuth erkölcsi erejével indulhatnak neki a küzdelmeknek. Bizonyos, hoqjiha a durai népek akarnák, megoldhatnák a legnagyobbat: a térség külpolitikai erőterének megtisztítását a külső nagyhatalmi ellentétektől, hogy öncélúan és szabadon fejlődhessenek. Magyar részről Kossuth mutatja az utat erre. De mutatja más is, nemcsak egy nagy magyar erkölcsi ereje és jövőbelátásn. A közeli jövő fejlődésében foqiuk csak érezni társadalmi tekintetben annak az iparosító lendületnek a hatását, amelyet a csonka-medence ország a két háború között végrehajtott. Mit jelent az iparosodás társadalmi tekintetben? Annyit jelent, hoov enure több magyar kerül bele az ipari üzemek kollektivitásába, ahol már a közös munka végzése is közösségi tudatot nevel a magyarban. Nézzünk körül Közép-Euróüában! Eqvetlen országban, kicsiben és nagyban nem találunk oly öntudatos, dolgozó rétegeket, mint nálunk, még azokban az országokban sem. amelyek szeretnék a demokratikus fejlődést egész Közép-Európában kisajátítani. Vegyük most ehhez azt az ó riási haladást, ônýudatosodást, nrn°bien parasztságunk álfn'rnrnt a háborúk közti két évtized második f'i^hrn. Melyik állam rendelkezik hát ilyen értékes tömegekkel a jövő megépítéséhez? Tömegeink egyre naqyobb akarati és emócionális tartalékokat jelentenek. S atmak a népnek, ámennek Vwn tartalékai vannak, nem kell félteni jövőjét semilyen helyzetben. 416
