Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

XII. Németország növekvő hatása alatt

důletes gyűlöletet vetett bele a népek közötti viszonyba, hogy másként a fejlődés nem is történhetett. Jobb feltételek kellettek volna ahhoz, hogy a KözépDunamedencében lakó népek politikailag és nemzetileg úgy fejlődjenek, hogy a saját javukra megőrizzék annak gazdasági egységét. Ezek a kis népek egyszerre jutottak a polgárosodás küszöbére. A magyarság számarányánál és súlyánál fogva a zászlóvivője volt ennek az egynemű polgári fejlődésnek. A magyarság úgy indult neki a polgárosodásnak, hogy a feudalizmus alól fölszabadítja a medence minden népét. Az egynemű, svájci mintájú polgárosodásnak az alapjait kezdte lerakni, amikor Ausztria közbelépett, és egymás ellen szította azokat a népeket, amelyek éppen akkor indultak neki egynemű fejlődésüknek. Ausztria hatására egy középdunamedencei specialitás keletkezett: a polgári nemzeti fejlődésnek olyan formája, amely gyűlölettel f ordít já egymásnak az egyformán fejlődni és emelkedni vágyó népeket. A polgárosodás mindenütt másutt szövetségi viszonyba hozta azokat a népeket, akik elinduliak a polgárosodás útján. A svájci kantonok népeit egymás mellé állította a külső feudális hatalmi veszély, a Közép-Dunamedcncc polgárosodó népeit egymás ellen fordította. így jött létre valami átmeneti állapot a feudalizmus és a polgárosodás határán, amit többször feudokapitalizmusnak neveztünk. Kossuth Lajos elképzeléseiben a politikai tudatosság szilárd állapotáig ért az egynemű polgárosodás szükségessége. Idéztük felhívását a Közép-Dunamedence összes népeihez, fogjanak össze, fejlődésüket kapcsolják egybe, vagy rendeljék párhuzamosan egymás mellé, és politikailag minden külső hatástól mentesen önállóan hozzanak létre egy nagy egységet. Kossuth történelmi tudata világosan látta, hogy az öncélú kibontakozást mindig kívülről fenyegették. Erre figyelmeztette a Közép-Dunamedence népeit. Kossuth koncepciójának megvalósításához arra lett volna szükség, hogy a Közép-Dunamedence olyan állapotba jusson, hogy kívülről nem fenyegeti nagyhatalmi beavatkozás. Volt is egyszer ideje erre nemcsak a középső Dunamedenccnek, hanem az egész Dunavölgyének is. Az első világháború vége felé lett volna alkalom a Kossuth-féle összefogásra. A magyar politikusokban, szabadulván az osztrák-német hatalmi befolyás alól, teljes fényében felkel 414