Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

gazdaság viszonyát pontosan megfigyelhessük. A háborús gazdálkodásban más gazdasági problémák lépnek előtérbe, nevezetesen a kivitel és behozatal kérdései. Éppen ezért az utolsó háborús esztendőkre nézve ezekből voiiunk le majd jellemző következtetéseket az integrált magyar mezőgazdaság és ipar állapotát vizsgálva. A tőke az iparban és mezőgazdaságban Mivel azonban a háborús termelést előbb-utóbb a béketermelés követi majd régi problémáival együtt, még egy szempontból megvizsgáljuk az ipar és mezőgazdság egymáshoz való viszonyát „békebeli" adatok alapján. Itt az a kérdés érdekel bennünket, hogy milyen mértékben van iparunk és mezőgazdaságunk tőkésítve, kapitalizálva? Hajszálig pontos feleletet erre a kérdésre adni nem lehet, mivel képtelenség pontosan kiszámítani, hogy mekkora forgó- és állótőkék termelnek az iparban és mezőgazdaságban. Arra viszont vannak számítások, hogy milyen gyorsan termel az ipar és a mezőgazdaság. Számításokat végeztek már a forgatási gyorsaságra nézve. Ha mármost leszámítjuk, vagy figyelembe vesszük, hogy az ipari termelés legnagyobb részében szervetlen folyamat, amelyen az emberi akarat teljességgel uralkodhat, és a mezőgazdasági termelés szerves folyamat, amelyen az emberi akaraton kívüli erők uralkodnak, ha e szempontokat belevesszük szemlélődésünkbe, akkor előttünk áll az ipari fejlődés magas foka, ennek gyorsabb termelése, a mezőgazdasági termelés alacsony fokával és lassúbb termelésével szemben. A Statisztikai Tudósító egy közleménye szerint az ipar forgatási ideje 1933tól 1939-ig a következő volt: 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1.09 év 1.06 „ 1.89 „ 0 72 „ 0.67 „ 0.65 „ 0.58 „ 3V 355