Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

lott elő, különösen a malom- és szesziparban. Magyarországnak sokkal nagyobb a malomipari fegyverzete, mini amekkorát foglalkoztatni tudna. Hogy a magyar malmok mégse maradjanak kihasználatlanul, a kormányzat a lisztkivitelt kezdte szorgalmazni a szemestermeivények kivitele helyett. A lisztexport biztosítására azonban minden alkalommal óriási harcot kellett vívni, főleg Ausztriával és Csehszlovákiával. Itt kell kiemelni, hogy a maradékország mezőgazdasági ipari gépezete, kiépítettsége és szervezettsége alkalmas arra, hogy feldolgozza a délkeleti agrárállamok nyersterményeit. A háború után nagy gondot fordítottak Magyarországon a textilipar kiépítésére. A termelt érték így alakult a textiliparban: jJ-iU A textilipar termelésének értéke milliókban: 1921 54.6 1931 321.8 1922 98.8 1932 292.2 1923 165.3 1933 337.7 1924 239.6 1934 383.1 1925 261.6 1935 412.9 1926 280.0 1936 496.7 1927 359.7 1937 516 0 1928 378.0 1938 466.1 1929 405.9 1939 576.4 1930 362.5 Magyarország passzív kereskedelmi mérleggel lépett be a háború utáni két évtizedbe. Ezt a külkereskedelmi passzivitást legnagyobbrészt a kész textiláruk behozatala tette, melyek — volt rá esztendő — hogy milliárdos tételre is felmentek, 1927-ben 1.200,000.000 pengőt értek el behozatalunkban. Az ipari kormányzat a külfölddel szembeni eladósodás meggátolására törekedett, amikor elhatározta a magyar textilipar kiépítését oly módon, hogy kész árubehozatal helyett inkább nyersanyag behozatalára törekedjünk, s azt hazai üzemekben dolgozzuk fel. Szorította a kormányzatot a háború utáni munkanélküliség is, mely nem utolsó sorban a medence szétrombolása következtében szakadt a maradékországra. De erkölcsi és politikai okok is sürgették a textilipar kiépítését. Az előző fejezetekben láttuk, hogy éppen a Közép-Dunamedence textilipara viselte 23 Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága. 337