Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

X.Magyarország a két háború között

a legnehezebben az agyontámogatott osztrák-cseh textilipar versenyét. Mégis, a szétrombolásfc-an elvették a medence textiliparának 50-—90 százalékát az egyes ágak veszteségeit tekintve. Ugyanakkor egyes ágakat, melyek az ország közepén összpontosultak, teljesen meghagytak, de elvették piacaikat és esetleg nyersanyagforrásaikat. Ezek a körülmények indokolták ennek az iparágnak a kifejlesztését. Ausztria és Csehszlovákia ennek az iparágnak a kifejlesztését nézte a legnagyobb féltékenykedéssel. 1921-től 1939-ig a pamutfonó orsók számát már a tízszeresére emelte az ipar, a pamutszövő-gépek számát a három és félszeresére, a gyapjúszövőszékeket meghatszorozta, a selyemszövőszékeket pedig megnégyszerezte. A textilipar kifejlesztésében az egész maradékország nagy áldozatokat hozott, mert a védővámok bevezetése után lemondott az olcsóbb külföldi árukról. Evvel nemcsak a piacokat alapozta meg, de megalapozta a textilipar kötelezettségét a fokozottabb szociális felelősségre. A textilipar kétévtizedes fejlődése valóban meglepő. Ha az első esztendőt vesszük figyelembe, akkor 1939-ig majdnem ezerszázalékos fejlődést kell feljegyezni, de minden bizonnyal a háborúutáni zavarok okozták a termelés értékének ezt az alacsonyságát. Ha a nagyobb értéket mutató 1923-as esztendőt vesszük kiindulásul, akkor is közel négyszázszázalékos eredményt kell figyelembe venni. A fejlődés végén a textilipar-termelés már meghaladja a félmilliárd pengőt. A textilipar nem szorítkozik csupán a belső fogyasztás kielégítésére, hanem kiviteli lehetőségeket is keres magának. 1926-ban a textilipari kivitel már 26,000.000 pengőre ment, de emelkedett is a következő esztendők során, így 1928-ig felmegy 54,200.000 pengőre. A kivitel evvel elérte a textilipari nyersanyagbehozalalunk értékének 20 százalékát. Éppen a magyar textilipari fejlesztéssel kapcsolatban sok tárgyalás és ajánlgatás indult arra, — a Népszövetség is szorgalmazta ezeket — hogy Magyarország és a kisántánt államok között vezessék be az úgynevezett preferenciális vámrendszert. Evvel a vámfalakat szerették volna lebontani az utódállamok között. Az első pillanatra is világos, hogy Magyarország evvel Csehszlovákia, s Ausztria csatlakozása esetén Ausztria gyarmatává lett volna a szétrombolás után is. Elvették tőle ipara jelentékeny részét; s 338