Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

IX. A medence szétszakított részei

tettek ki, amely ötször nagyobb volt a szávabánsági szerbek adójánál, tízszer nagyobb a vardarbánsági és huszonegyszer nagyobb volt a zetabánsági szerbek földadójánál. Az alábbi adatok szemléltetik ezt: Nemzetiségi jelleg Magyar Jugoszláv Bánság Holdankénti ; dinárban Dunabánság 150 Szávabánság 32 Drávabánság 21 Moravabánság 21 Drinabánság 20.5 Vardarbánság 16 Tengermelléki-bánság 15 Verbaszbánság 15 Zetabánság 7 A leszakított területek gazdaságának lerombolásába belekapcsolódott a jugoszláv nemzeti bank is, amely a legminimálisabb keretek között nyújtott hitelt a magyar gazdasági életnek, ugyanakkor fokozta a szerb tartományok gazdaságának hitelforrásait. 1927-ben például nisi fiókjához, mely jelentéktelen gazdasági vidék hitellel való táplálását végezte, 60,147.000 dinárt juttatott, ugyanakkor az újvidéki fióknak a juttatmánya csak 26,779.000 dinár volt. Ez a hitelpolitika nagyon emlékeztet az osztrák nemzeti bank hitelpolitikájára a polgárosuló Közén-Duna medencéjével szemben a kiegyezés után, de főleg az abszolút kormányzás korszakában a szabadságharc léverése után. Ilyen s még felsorolhatatlanul sok és számo-s intézkedéssel elérték a szerbek azt, hogy a leszakított területek magyarságának közgazdasági tulajdona majdnem teljesen megsemmisült arra az időre, mire Jugoszlávia szétesett, s az elvett részek visszakapcsolódhattak a maradék országhoz. Az emberi tőke sorsa A leszakított terület emberanyaga itt is szóródott, és kallódott. Jugoszlávia egyáltalán nem tudta közgazdaságát úgy megszervezni, hogy népességeltartó ereje párhuzamosan növekedjék a népszaporulattal. Vannak adataink a kiván319