Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

állam ilyen volt, — amelyek a kulturális és gazdasági meg« nyugvás tekintetében valahol a harmincéves háború szakában tartottak, tele hatalmi vággyal egvmás ellen. Különben az az imperialista korszak nem azért alakított ki nagy területeket, hogy ott a termelést békésen megszervezze, hanem hogy nagyobb belső piacokat zsákmányolhasson ki, és a nagy terület erejével az ellentétes hatalmi csoport erejét megtörje. Magyarhonban azonban szépen mérték az elveket, fennkölten alkalmazták a történetfilozófiát, nagy térről gondolkodtak filozófusi alázattal, és — elvesztették a honi kisebb területet, a Közép-Duna medencéjét. Amikor ^ világháború végén a helyzet meztelensége már köztudomásúvá vált, akkor ennek a nemzedéknek azokat a történetfilozófiai elveket kellett előszedni — önrendelkezési jogot, stb. — amelyekről két évvel azelőtt még azt hitte, hogy már régen túljutott rajtuk a fejlődés a nagyterek irányában. Angol lépés a monarchia megmentésére Bécs a monarchiát a világháború utolsóelőtti évében még meg tudta volna menteni. Azért tartjuk fontosnak ezt az epizódot feleleveníteni, hogy bemutassuk: sem Ausztria, sem pedig a Közép-Dunamedence, tehát Magyarország későbbi széttörése nem volt isteni és természetjogra épített követelmény az entente részéről. A monarchia és a KözépDunamedence egységét még a háború utolsóelőtti évében is meg lehetett volna menteni. Lloyd George emlékiratainak ötödik kötetében beszámol arról, hogy Smuts tábornok 1917 végén Bernben titkos tanácskozásokat folytatott a monarchia megbízottjával, Mensdorff gróffal. Smuts így számolt be ezekről a tanácskozásokról: „Abból indultam ki, hogy az a baráti érzés, amelyet a brit nép a háború előtt táplált a monarchia iránt, egyáltalán nem múlott el, sőt erős rokonszenv él a monarchia iránt, mert nem tekintik fő ellenfélnek, hanem csak olyan hatalomnak, amelyet Németország felhasznált politikai céljaira, mely a világháborúhoz vezetett. Oroszország fölbomlása új aggodalmakat teremtett az európai politika jövője iránt, és több befolyásos politikai helyen úgy gondolják, hogyha Oroszország helyett nem teremtenek Németországgal szemben egy megfelelő ellensúlyt, Európa jövő békéje bizonytalan marad. Ebből a szem277