Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VIII. Ismét nagyhatalmak ütközőpontjában

pontból komolyan átvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy a Monarchia a heíyeít, hogy továbbra is alárendelt helyzetben maradjon Németországgal szemben, szabadítsa fel magát a gyámkodás alól, és az entente, főleg pedig Nagybritannia segítségével, kezdjen Németországtól teljesen független életet. Ha a monarchia kész e szerepre, nemcsak rokonszenvünkre, de aktív asszisztenciánkra számíthat, és mindent meg fogunk tenni, ami a monarchia fenntartásához és megerősítéséhez, valamint gazdasági felemeléséhez szükséges. Biztosítottam Mensdoríí grófot, hogy sohasem volt célunk szétbontani a monarchiát, csupán arról van szó, hogy a monarchia nemzetiségeinek a legtöbb szabadságot biztosító önkormányzatot keil nyújtani. A legjobb eszköz arra, hogy a lehelő legszorosabb kapcsolatot létesítsük a brit nép és az Osztrák-Magyar monarchia népei között, az OsztrákMagyar monarchia helyi szerveinek a lehető legliberálisabbá tétele. Nincs szándékunk beleavatkozni a monarchia belső ügyeibe, de számot vetünk avval, hogyha a monarchia liberális birodalom lesz, melynek népeit a lehető legszélesebb mértékben kielégíti, akkor képes lesz Közép-Európában olyan szerepet betölteni, mint amilyen szerepet a brit birodalom tölt be a világ egy másik részén". Ez volt Nagybritannia álláspontja a háború utolsóelőtti évében. Ehhez meg kell jegyezni, hogy a Közép-Dunamedencének éppoly szüksége lett volna liberálisabb kezelésre Ausztria részéről, mint a monarchia összes többi részeinek. A medenceországban rengeteg baj, társadalmi és gazdasági válság abból származott, hogy Ausztria mindent elkövetett az ország gazdasági, kifejlődésének gátlására és lassítására. Ezenkívül a magyarok, mint Kossuth Ferencnek a csehek irányában tett kísérlete is igazolja, kívánták a liberális rendszer kiterjesztését az összes többi népekre és területekre is. Nagybritannia tehát angolosítani szerette volna a monarchiát, amit Lloyd Georgenak Smuts fenti beszámolójához fűzött megjegyzése így erősít: „Mindebből köveikezik, hogy ekkor nem gondoltunk egyáltalán az Osztrák-Magyar birodalom megcsonkítására, csak az autonóm államok rendszerére szerettük volna átterelni halárain belül, a Brit-birodalom mintájára". Ez a megoldás az egész Duna-Europa megszervezését jelentetie volna, s biztosította volna, hogy benne a Közép-