Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

jöttek be idegenek az országba, tőkések és iparosok, annál nagyobb mértékben, mivel az akkori ipari kormányzat kedvezményekben részesítette az alapítókat. Az alapítók rendje így nem nőtt ki a középdunamedencei népességből, hanem kívülről telepedett rá az ittlakó népekre. Másrészt a II. József által betelepített idegenek szívódtak fel az iparivá fejlődő társadalom szerkezetébe, s evvel egy vertikális gyarmatosító folyamatot teremtettek meg. Ehhez az ipari gyarmatosításhoz a mezőgazdaság is gyarmatosító tendenciákat társított, mégpedig az ipari gyarmatosításnál sokkal veszedelmesebbeket. Mert a mezőgazdasági állapotok felidézte gyarmatosítás egyrészt a Közép-Duna medencéjét dobta oda idegen gyarmatosoknak, másrészt gyarmatosításra alkalmassá silányította a medence agrárnépességét, mégpedig oly mértékben, hogy egyre nagyobb rajokban vándorolt ki az országból, a tengerentúlra és más területekre, gyarmatokra kergette őket széjjel a mezőgazdaság szerkezete, a társadalom politikai és ipari szerkezetének kölcsönös segítségével. Mert vegyük csak figyelembe: a nagybirtok még a XX. század elején is 54 százalékát birtokolta az ország termőterületének. Óriási latifundiumok közé földtelen magyar falvak ékelődtek, pattanásig feszült népi erővel. Mivel a nagybirtok egyre jobban terjedt és rátelepedett az országra, a szaporodó agrárproletáriátus egyre szűkebbé vált agrártermelői létalappal rendelkezett: csúszott le az agrártermelés népességeltartó alapjairól, tekintve, hogy a nagybirtok sokkal kevesebb embert éltet, mint a kisbirtok, látta ezt már Deák Ferenc is. Most még vegyük ehhez a nagytőke iparpolitikáját, amelynek az volt a lényege, hogy Magyarországon az iparosodást késleltesse, és Ausztriába csalja az új gyárakat: és megértjük ebből a Közép-Dunamedence szegénységének borzalmas helyzetét a világháború előtt. Csúszott, szorult ki az agrártermelésből, az iparban nem helyezkedhetett el. Tehát kivándorolt. Roppant tömegekben ment el a medenceországból. Ugyanakkor az idegenek egyre ömlöttek be az országba. A külföldiek földvásárlásainak semmi akadálya nem volt. Az eladósodott dzsentri-birtokokat potom úron összevásárolták. A dzsentri-birtok volt az a vákuum, amely az idegeneket vonzotta. Főleg az osztrákok jöttek földbirtokosoknak a medenceországba. Tudták nagyon jól, hogy 223