Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával

Áz egyes ásványok bányáazfíta Az egyes ásványok bányászatának fejlődéséről adatok igazítanak útba bennünket. A nemesfémek kitermeléséről az alábbi adatok tájékoztatnak: Arany és ezüst bányászata kilogrammokban Arany: Ezüst: 1867 1.827 27.113 1870 1.482 20.455 1875 1.576 21.235 1880 1.604 17.443 1885 1.719 16.671 1890 2.131 17.050 1895 3.187 20.432 1900 3.267 20.198 Az arany bányászata és kohászata egyenletesebb íeilő­dést mutat, mint az ezüsté, ahol visszaesések és emelke­dések váltogatják egymást. A közgazdaság feljegj^ezte, hogy az ezüst termelésének hullámzása az ezüst árának ingado­zásával volt összefüggésben. Ha esett az ezüst világpiaci ára, akkor lanyhult a bányászata, az állam viszont sokszor magasabb beváltási árat biztosított, hogy a kutatási és bá­nyászati kedvet ösztönözze. A réz és ólom bányászata méter mázsákban Réz: Ólom: 1867 23.816 15.842 1870 11.892 10.568 1875 10.468 17.333 1880 8.302 16.986 1885 5.036 39.676 1890 2.754 12.657 1895 2.865 22.766 1900 1.806 20.308 A réz esetében különösen a magántulajdonban lévő bányákban esett vissza a termelés, ami avval függött össze, hogy a bányászat elvesztette rentabilitását. Az állam keze­06

Next

/
Oldalképek
Tartalom