Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
VII. Gyarmatosítás a kiegyezés illúziójával
ipari. Á magyar ipari kormányzatnak erre kellett volna ügyelnie, és gyorsabban alapokat teremteni iparpolitikája számára. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Magyarországon 1868-tól 1900-ig mit fordítottak iparoktatásra, iparfejlesztésre és munkásvédelemre. Ezek mellett az adatok mellett közöljük Ausztria hasonló adatainak összegét, hogy a magyar adatok értékét kiemelje: Magyarország Austria Iparoktatás Iparfejlesztés Munkásvéd lem Összesen Iparfejlesztés f orintokb an összesen 1868 1.000 60 — 1.060 159.400 1870 5.290 6 000 — 11.290 334.520 1875 10020 8.730 — 18.750 644.700 1880 44.410 57.280 — 101.690 728.610 1885 223.350 55.120 7.500 285.970 1,522.300 1890 215.930 50.210 15.300 281.400 2,083.220 1895 478.900 280.000 29.780 788 680 2,836.130 1900 1,083.930 725.000 76.470 1,887.400 4.359.220 Ennek a táblázatnak első esztendeje a iegérdekesebb. Iparoktatásra mindössze ezer forintot és iparfejlesztésre hatvanat fordított a magyar kormányzat. Miért? Talán a szabadságharc utáni elnyomásból lassan ocsúdott fel, tudata lassan nyílott ki a nagy magyar szükségletek felé? Vagy más ok magyarázza azt, hogy kiesik tudatából az a termelőtevékenység, amelyet Kossuth nemzedéke az önálló nemzeti lét szempontjából annyira fontosnak tartott? Nem tudunk feleletet találni erre a kérdésre. Ausztria ugyanebben âz esztendőben százötvenkilencszer nagyobb összeget fordított a sokkal fejletieb osztrák ipar fejlesztésére. Az ocsúdás lassan történik, Ausztria behozhatatlan összegekkel előttünk nyargal. Tudja, mit jelent az ipar, erősíti, támogatja. Tudja, hogy erős és versenyképes ipar automatikusan gyarmati sorsban tartja a fejletlen iparral rendelkező Közép-Dunamedencét. Nem kell politikai és katonai elnyomás; amit azelőtt a szoldateszka végzett, elvégzi most az áru, méghozzá gyanútlanul és békés eszközökkel, amit az áldozat nem vesz észre. Mintha ismerné Ausztria a nagy gyarmatosító hatalmak gyarmatpolitikáját, amelyek először árut küldenek a gyarmatokra, az áru után megjelenik a misszionárius, akit a katona követ, hogy az áruval és misszióval megdolgozott u<mnszü , ;Ut 202
