Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

II. A polgárosodás küszöbén

A bányászathoz hasonlóan virágzó ipar volt a pénz­verés is. 1480-ban Mátyás alatt Nagybányán 20.000 ara­nyat és ezüstöt vertek, Körmöcbányán 12.000-et, Budán és Szebenben külön-külön 6000-et. A kor polgárosodásának értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy — amint megvannak ennek külső és belső lehetőségei — azonnal nagypolgári és nagy kapi­talista irányt vesz a fejlődés. A nyugalmas kor nyugalmas gazdasági tevékenységet biztosít. A kereskedelem nagy tő­kéket halmoz fel. A tőkék az ipari tevékenységben az ipari tőketermelést fokozzák. Elsősorban a bányászat és kohá­szat terén láthatjuk ennek biztató jeleit. A két tevékeny­ség oly fokra fejlődött, hogy méltán lehet a bányászatot és kohászatot a kor nehéziparainak tekinteni. A vállalkozó családok ipari dinasztiákká gazdagodnak, nagy politikai befolyásra tesznek szert. A kereskedelem útján összeköt­tetésbe jutnak az európai nagykapitalistákkal, és nemze­tekfeletti, nemzetközi hatalmat jelentenek, akárcsak nap­jainkban. A felsőmagyarországi bányavárosokban képződ­nek ezek a nagykapitalista dinasztiák. Közülük a legha­talmasabb a Thurzóké. Ez a család a Fuggerekkel lép ke­reskedelmi és azután családi összeköttetésbe. 1496-ban nyernek szabadalmat arra, hogy Besztercebányán vagy másutt réz kiolvasztására kohókat állítsanak fel. Tudjuk erről a vállalkozásról például, hogy 1496-tól 1546-ig 1 mil­lió 118.450 métermázsa rezet és 453.110 márka ezüstöt termelt. Az évi termelés tehát 23.769 mázsa réz és 9062 márka ezüst volt. 1490 és 1504 között eladtak 190.000 mé­termázsa rezet, s ebből Fuggerre 133.450, Thurzóra 26.550 métermázsa esett. 1504-től 1507-ig mindegyik fél tiszta jövedelme 238.474 rajnai forintot tett ki. A vállalkozás központja Besztercebánya volt. De ugyanakkor létesítettek még eladási központokat Rózsahegyen, Zsolnán, Szent­Györgyön és Budán. Ezeken a helyeken a hazai kereske­delmet irányították, de ugyanakkor kereskedtek egész Európával is, mert kereskedelmi központjaik voltak-Krak­kóban, Dancigban. Tessenben, Antwerpenben, Bécsből, Nürnbergben, Velencében és Triesztben. * w A nagykapitalizmus kezdetei

Next

/
Oldalképek
Tartalom