Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

II. A polgárosodás küszöbén

Amint említettük, összeköttetésbe, dinasztikus kap­csolatokba jutottak a Fuggerek a leghatalmasabb felvidéki bányamágnás családdal, a Thurzókkal. Ennek a dinasztiá­nak felvirágoztatója Thurzó János volt, aki Velencében tanulta ki a rézolvasztás mesterségét. Itt lép egyességre Fugger Jakabbal is. Az egyik Thurzó — György — elvette Fugger Ulrik Anna nevű leányát, Fugger Raymund pedig Thurzó János leányát, s a két dinasztia kétszeres rokoni kapoccsal erősítette szövetségét. 1495-ben kötött szerződést a dinasztia, mai terminológiával szólva, termelő szindiká­tust hoztak létre a felvidéki réz-, ezüst- és más bányák kiaknázására. Ezt a hatalmas szindikátust Augsburgból irányították, itt volt a Fuggerek székhelye. Thurzó János fiai már bomlott polgárok voltak, a nagykapitalista va­gyonba, amelyet a szerzők és alapítók teremtettek, be­csöppentek. A Thurzó-fiúk akár Márai polgári regényeibe is léphetnének. A vagyont és életformát már nem tudták megtartani, s ekkor a Thurzó-vagyon is a Fuggerek tu­lajdonába ment át. Amit azután a dinasztia Európa politi­kai és pénzügyi életében véghezvitt, az meghaladja a leg­modernebb mértéket is. Pápákat és királyokat pénzeltek, császárokat választottak és pénzeltek, hatalmuk a Kreu­ger trösztéhez hasonlítható. A pápák, királyok és császá­rok természetesen támogatták házi bankárjaikat, különö­sen a Habsburgok léptek velük szorosabb kapcsolatokba, akár a XIX. században a Rothschildokkal. Vessünk fel egy közgazdasági kérdést: miből lett ez a hatalmas vagyon? A korai kapitalizmus tőkehalmozásá­ból, vagyis az értéktöbblet legkérlelhetetlenebb eltulajdo­nításából és eredeti halmozásból, a munkás munkaerejé­nek egyenes kizsákmányolásából. A Thurzó-Fugger üze­mekben, melyek már elérték a nagyüzemek nagyságát, minthogy nem egyben 300 munkás is dolgozott, emberte­len körülmények között folyt a munka. A bányászokat hihetetlen mértékben kizsákmányolták, akár a korai an­gol kapitalizmus üzemeiben. Jellemző, hogy ez a szó: fukar, a Fugger szóból maradt a nyelvünkben és népi emlékezetünkben. A panasz sokszor országos méretűvé vált e kizsákmányolás ellen. 1512-ben a kölni birodalmi gyűlés helyezi vád alá a Fuggereket, hogy lelketlenül ki­zsákmányolják a népet. Magyarországon is általános a panasz ellenük. Először az 1521-es országgyűlés támadja 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom