Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

terjesztést sokkal radikálisabban szerkesztette meg, felvették bele a sajtó- és vallásszabadságot, az esküdtszékeket és Erdélynek az anyaországgal való egyesítését, valamint a nemzetőrség felállítását. Közben Pesten ugyancsak forradalom tört ki. A márciusi fiatalság hatására nagy pesti tömegek proklamálták a sajtószabadságot, az önálló magyar minisztérium szükségességét, a jobbágyság felszabadítását, az idegen katonaságnak az országból való eltávolítását, a magyar katonaság idegenből hazarendelését, a közteherviselést és minden esedékes reformot. Nyomdát foglalt le a mozgalom, és a szükséges újítások proklamációját, a márciusi 12 pontot, valamint Petőfi „Nemzeti daí"-át már szabadon, cenzúra nélkül kinyomatták. Ez a mozgalom valóban tömegmozgalom volt, nemcsak azért, mert éppen ebben az időben nagy tömegek jöttek Pestre a tavaszi vásárra, hanem azért is, mert az előző esztendőben rossz volt a termés az egész országban, s ennek következtében óriási tömegnyugtalanság mutatkozott mindenfelé, nagy éhező és munkanélküli tömegek gyülekeztek a városokban, ahol mindenütt ínségenyhítő akciókat kellett szervezni és kenyeret osztani a szegényeknek. A megyékben tízezrekre ment az ínségesek száma. A pesti események hatása alatt minden vidéki város megmozdul, Petőfi Nemzeti dalát mindenütt, ahol nyomda van, kinyomatják, Kolozsvárt három kiadásban jelenik meg. Minden nemzetiségi költő legelső feladatának tartja, hogy átírja Petőfi versét. Amint ő a magyart serkentette, ugyanúgy serkentik szinte szórul-szóra átírva a magyar szöveget, a nemzetiségi költők népeiket: Talpra szlovák, talpra román stb. Nemcsak magyar forradalom, hanem igazi közép-dunamenecei forradalom hangulata izzik mindenütt. Mikor ezeknek a pesti eseményeknek a híre elért Pozsonyba. az országgyűlés olyan akiivitást kezdett kifejteni, hogy valóban A8 óra alatt végzett azokkal a reformokkal, amelyek már negyvennyolc éve vajúdtak a magyar országgyűléseken. 1848 március 18-án megalkotják a IX. törvényt, amely kimondja, hogy „az úrbér és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések örökösen megszűntettetnek ... A magánföldesurak kármentesítése a nemzeti becsület alá helyez-