Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)

VI. Reformok útján a forradalom felé

tetik". Az úrbéri javadalmakat államadóssággá változtatják, és elrendelik az országos földbecslést. Megszüntetik a papi tizedet is. Ez már nem volt az örökváltság szűk kerete, ez már teljes jobbágyszabadítás volt. A pesti és országos mozgolódás megtette hatását. A 12 pontba foglalt proklamációból pár óra alatt törvények lettek az országgyűlésen. Forradalmi felemásság és elleîafori'adaîîKi visszahatás. Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy Petőfi mégsem áll 40.000 kaszával felfegyverkezett paraszttal a Rákos mezején, mint ahogyan híresztelték. A feudális elemek bátorságra kaptak, és az ellenzéki reformmozgalom felemás alkata is nyugodtan érvényesült. Amikor a pesti forradalmi ifjúság követei felkeresik a pozsonyi országgyűlést, hogy átnyújtsák a 12 pontot, Kossuth alig akarta fogadni a küldöttséget. Végre is fogadja őket, de rendre inti, mert aki szembeszáll a renddel, azokat a nemzet könyörtelenül el fogja tiporni. Kossuth tudatában a nemzetet a nemesi Magyarország jelentette, a fiatalok küldöttsége viszont a népi nemzetet képviselte. Először és sajnos, nem utoljára jelentkezik ez a hasadás a szabadságmozgalomban a nemzet fogalmával kapcsolatban. A nemesi arisztokrácia is szabotálni kezdi az országgyűlési munkát. A sajtószabadságot kötötték meg legelőbb, holott maguk harcoltak érte. 20.000 forint kaucióhoz kötötték a lapkiadási engedélyezést. A szabadsajtó mámorában élő Pest csakhamar felzúdult ez ellen. Ez a rendelkezés a nép irodalmi és publicisztikai képviseletét teljesen lehetetlenné tette volna, mert elsősorban a szegény írók kezéből ütötte volna ki a tollat. A felzúdulásnak annyi eredménye lett, hogy az összeget felére szállították le. Az alkati felemásság még kirívóbban mutatkozott meg a választótörvény megalkotásánál, amelynek alapján kellett volna a népképviseleti parlamentnek összejönni. A választójog cenzusos lett, és rfem általános. Elsősorban is fenntartotta ez a törvény mindenki választójogát, akinek eddig is volt ilyen joga. Ez annyit jelentett, hogy a nemesség vagyonra való tekintet nélkül rendelkezett továbbra is választójogával. A falvakon annak lett joga választani, aki egy negyed telekkel rendelkezett, (eleinte egv fél telket követelt a törvénytervezet) a városokban annak, aki 300 forint értékű házzal bírt, vagy akinek nagy házbére volt, hogy az 157