Jócsik Lajos: A Közép-Dunamedence közgazdasága (Budapest : Magyar Élet, 1944)
II. A polgárosodás küszöbén
illetően a háromnyomásos rendszer volt érvényben. Ez a rendszer egységessé tette a termelőformát. Új kultúrák is honosodnak meg ekkor az agrártermelésben, főleg a szőlőmívelés terjed el az Anjouk idejében. Egyes tájak, különösen az ország délibb, melegebb részei határozott latin s mediterrán jelleget kapnak ennek következtében. Rendkívül fejlett színvonalra emelkedik egy kevésbbé produktív mezőgazdasági, illetőleg kertgazdasági forma: a műkertészet. Az uralkodó s a főurak latin s mediterrán hatásra gyönyörű dísz- és függőkerteket létesítenek. Mátyás visegrádi és budai kertjeiről a szemtanúk a földöntúli csodálat hangján emlékeznek meg. A történeti közgazdaságtan az agrártermelés modern fejlődésének nyomait állapítja meg ebben a korban. A parasztság világában két szervezeti keret még teljes virulenciájában van: a föld- és a házközösség. A házközösség a medence déli peremén általános, s a medencén túl a déli medencében a szláv népeknél. A földközösség magyar területeken is általános. Az állattenyésztés óriási méretű volt ebben a korban. Ennek a tevékenységnek kiterjedését a hatalmas legelők biztosították. Szarvasmarhát, lovat, juhot és kecskét tenyésztettek elsősorban. Az állattenyésztés méreteire nézve sok érdekes adatot találunk. Oláh Miklós tanúskodik róla, hogy egy Biró Gáspár nevű debreceni polgárnak volt tízezer darab ökre is. Az erdőkben sertésfalkákat neveltek. Az utazók tanúsága szerint az egyes állattenyésztő központokban százával, ezrével lehetett barmokat, lovakat és ökröket vásárolni. Szegeden 10 forint volt egy ló, Pesten már 20 forint. Az ősfoglalkozások közül meg kell még említeni a halászatot, melyet a Csallóközben űztek rendkívül nagy eredménnyel s haszonnal. Ipar és városiasodás A városok politikai és gazdasági erőre kapnak. Az uralkodó pénzügyi tekintetben biztosan támaszkodik a városokra, ezért egymásután városiasítja a nagyobb helyeket. A városok királyi szabadalmakat szerezve emelik az ország polgárias jellegét. A legnagyobb lendületet a bányavárosok fejlődése mutatja. Elsősorban a felsőmagyar15