MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

183. ő. e. 1987. január 7. (2-105. o.) - 1. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-vb 1973. december 23-i feladatterve alapján. Jelentés: 4-38

6 együtt belátható, hogy az időskorú népesség körülményeinek javításában; a velük való törődésben nemcsak a joggal igényelt központi /ágazati/ intézkedések szükségesek, hanem a helyi /munkahelyi/ lehetőségek is jelentenek további lehetőséget. Az idős emberek politikai, szociális, morális megbecsülése a fokozottabb gondoskodás mellett s azzal együtt felveti tapasztalataink jobb hasznosítását a társadalmi élet helyi formálásában. Az időskorúak tevékenységük erkölcsi megbecsülését is látják ebben. A szociálpolitikai intézkedések hatása a népesedési helyzet alakulására A Politikai Bizottság népesedéspolitikai határozatai alapvetően a családok gyermekvállalásának növelésére irányultak, amely megnyilvánult a társadalmi juttatások intenzitásában, emelésében és az új ellátási formák bevezetésében. Emelkedett az anyasági segély összege, a szülési szabadság ideje. 1985-ben bevezetésre került, majd később a gyermek másfél éves koráig kiterjesztették a GYED-re való jogosultságot, a gyermekápolási táppénz idejét, több ízben emelték a családi pótlékot stb. A központi intézkedéseket a lakosság kedvezően fogadta, hatásukra némileg javultak a gyermeknevelés anyagi, szociális feltételei. /Megyénkben az anyasági ellátásra, családi pótlék folyósítására fordított összeg kb. 30 %-kal emelkedett 1975-hez viszonyítva, jelenleg 780 000 m/Ft/. Az anyagi vonzattal járó intézkedések segítik ugyan a gyermeknevelés gondjainak megoldását, de a születési szám növelésére, a több gyermek vállalására, mértéküknél fogva sem ösztönöznek eléggé. A kettő vagy több gyermek vállalása esetén a család egyik tagjára eső jövedelemcsökkenést nem képesek kellő mértékben nivellálni. Olyan mértékű életszínvonal csökkenést, szabadidő, kulturális, szórakozási kiesést, hátrányt jelentenek a többgyermekes család terhei amit mind kevesebben vállalnak. Ezzel szemben olyan néprétegeknél tapasztalható a születési szám növekedése, ahol a szülők eltartó képessége, életvitele, jövedelmi viszonyai miatt az társadalompolitikai szempontból sem indokolt. További gondot jelent a társadalmi jutatta sok reálértékének fokozódó csökkenése. A gyermekgondozási segély 1974 óta összegében nem változott. Az egyes juttatások esetenkénti emelése sem tudta biztosítani a reálérték megóvását. A többgyermekes és gyermektelen családok jövedelme, életszínvonalbeli különbségek kiegyen-, lítésére illetve mérséklésére családi pótiák rendszerünk nem képes. Megyénkben átlagosan az egy gyermekre kifizetett családi pótlék összege a felmérések szerint