MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

183. ő. e. 1987. január 7. (2-105. o.) - 1. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-vb 1973. december 23-i feladatterve alapján. Jelentés: 4-38

K&r 889.-Ft. A 0-19 éves gyermek fogyasztási egységigénye a felnőtt személyekhez viszonyítva 2.310.-Ft, ami bizonyítja, hogy a gyermekeltartási költségek nagyobb hányada a szülőket terheli /62 %/. További differenciáló tényező a gyermekek korával arányos költségviselés nagysága is. Amíg a 0-3 éves gyermek fogyasztási igénye 40 %, addig a 15-19 éves gyermekeké a felnőttekével azonos /100 %/. A jelenlegi jövedelmekhez viszonítva megdrágultak a gyermekruházati cikkek, az iskoláskorúak tanév eleji felkészítése, nevelési, neveltetési költségei sokba kerülnek. Tapasztalatok szerint az olcsóbb kivitelű gyermekruházati cikkek köre, választéka a megyei kereskedelmi szervek jobb szinvonalu munkájának függ­vénye is. A társadalmi juttatások közül a GYES-nél 100.-Ft különbség van a munkaviszonyban álló és a tsz-tag között, amely ma már nehezen indokolható, feszültségeket okoz. Érzékelhető, hogy a gyermekeket vállaló szülők anyagi, ezen keresztül erkölcsi felelőssége fontos motivációvá vált. A születésszám csökkenésének nem elsősor­ban morális, hanem sokkal inkább anyagi illetve életmódbeli okai vannak. A megyében működő gazdálkodó egységek - a megyei párt-végrehajtóbizottság ha­tározata értelmében - lehetőségeik szerint intézkedtek a terhes és többgyer­mekes anyák munkakörülményeinek, munkabeosztásának javításáért. Több üzemben úgynevezett "Gólya" műszakot, "kismama-szalagot" hoztak létre, egy műszakos beosztást teremtettek számukra. A kollektív szerződésekben a terhesek és kis­mamák részére könnyebb munkaköröket határoztak meg vagy könnyebb munkahelyre való átirányításukat írták elő. Az áthelyezés időszakában biztosítják az átlag­béreket. Ugyanakkor az új belépő terhes vagy kismamák foglalkoztatásában koránt­sem elég megértőek a munkáltatók. A kívánatosnál és lehetségesnél lassúbb a nők 8 óránál kevesebb munkaidejű foglalkoztatása. A nők munkakörülményeiben pozitív változás következett be. Az iparban a gépe­sítés fokozásával csökkent a nehéz fizikai munka aránya; korszerűsödött az anyag­mozgatás. Az egészségre ártalmas illetve veszélyes munkakörökben dolgozók egész­ségvédelmét külön szabályozták. Új szociális létesítmények épültek, a meglévőket pedig számos helyen felújították vagy bővítették. Rosszabb helyzetben vannak a kereskedelemben dolgozó nők. Itt a munkafeltételek, a szociális ellátás szín­vonala elmarad az ipari üzemekétől, és leginkább a gyermekes anyákat sújtja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom