MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1987

183. ő. e. 1987. január 7. (2-105. o.) - 1. Somogy megye népesedéspolitikai helyzete a megyei párt-vb 1973. december 23-i feladatterve alapján. Jelentés: 4-38

K&r 889.-Ft. A 0-19 éves gyermek fogyasztási egységigénye a felnőtt személyekhez viszonyítva 2.310.-Ft, ami bizonyítja, hogy a gyermekeltartási költségek nagyobb hányada a szülőket terheli /62 %/. További differenciáló tényező a gyermekek korával arányos költségviselés nagysága is. Amíg a 0-3 éves gyermek fogyasztási igénye 40 %, addig a 15-19 éves gyermekeké a felnőttekével azonos /100 %/. A jelenlegi jövedelmekhez viszonítva megdrágultak a gyermekruházati cikkek, az iskoláskorúak tanév eleji felkészítése, nevelési, neveltetési költségei sokba kerülnek. Tapasztalatok szerint az olcsóbb kivitelű gyermekruházati cikkek köre, választéka a megyei kereskedelmi szervek jobb szinvonalu munkájának függvénye is. A társadalmi juttatások közül a GYES-nél 100.-Ft különbség van a munkaviszonyban álló és a tsz-tag között, amely ma már nehezen indokolható, feszültségeket okoz. Érzékelhető, hogy a gyermekeket vállaló szülők anyagi, ezen keresztül erkölcsi felelőssége fontos motivációvá vált. A születésszám csökkenésének nem elsősorban morális, hanem sokkal inkább anyagi illetve életmódbeli okai vannak. A megyében működő gazdálkodó egységek - a megyei párt-végrehajtóbizottság határozata értelmében - lehetőségeik szerint intézkedtek a terhes és többgyermekes anyák munkakörülményeinek, munkabeosztásának javításáért. Több üzemben úgynevezett "Gólya" műszakot, "kismama-szalagot" hoztak létre, egy műszakos beosztást teremtettek számukra. A kollektív szerződésekben a terhesek és kismamák részére könnyebb munkaköröket határoztak meg vagy könnyebb munkahelyre való átirányításukat írták elő. Az áthelyezés időszakában biztosítják az átlagbéreket. Ugyanakkor az új belépő terhes vagy kismamák foglalkoztatásában korántsem elég megértőek a munkáltatók. A kívánatosnál és lehetségesnél lassúbb a nők 8 óránál kevesebb munkaidejű foglalkoztatása. A nők munkakörülményeiben pozitív változás következett be. Az iparban a gépesítés fokozásával csökkent a nehéz fizikai munka aránya; korszerűsödött az anyagmozgatás. Az egészségre ártalmas illetve veszélyes munkakörökben dolgozók egészségvédelmét külön szabályozták. Új szociális létesítmények épültek, a meglévőket pedig számos helyen felújították vagy bővítették. Rosszabb helyzetben vannak a kereskedelemben dolgozó nők. Itt a munkafeltételek, a szociális ellátás színvonala elmarad az ipari üzemekétől, és leginkább a gyermekes anyákat sújtja.