MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

178. ő. e. 1986. március 19. (120-169. o.) - 1. A pártszervezetek és -szervek önállóságának és öntevékenységének, valamint a párttagság politikai aktivitásának alakulása a megyében, a további feladatok. Jelentés: 122-131 - Szóbeli kiegészítés: 132-133

- 4 Tolnai Sándor elvtárs, vb-tag Nem könnyű a jelentésben szereplő témát összegezni, annál inkább sem, mert az sok egyéb kérdéssel is összefügg. Egyetért azzal, hogy most nem szükséges határozatot hozni. A jelentés jó kísérlet a téma elemzésére, gondolatébresztő. A szocializmus építésének története úgy alakult, hogy a helyi önállóság nem kezdettől fogva érvényesült, illetve az időnként megrekedt. E történelmi tény miatt is küszködünk ezzel a kérdéssel. Az önállóság kialakulása folyamat, amelyben törésvonalakat is találhatunk, esetenként még félünk is tőle, példaként említi meg a tanácsok önállóságával kapcsolatos problémákat. A pártszervezetek önállósága összefügg azzal, hogy mennyire önálló az a szervezet, ahol a pártszervezet dolgozik. Az utóbbi időszakban a gazdasági nehézségek miatt az önállóság kicsit megakadt, sokkal több volt a központi beavatkozás a gazdasági szervek munkájába, mint korábban. Az a tapasztalat, hogy amikor nehéz a gazdasági helyzet, az önállósággal is mindig probléma van. Rossz politikai döntést a legnagyobb önállósággal sem lehet jóvátenni. Az utóbbi időben nehéz időszak volt, amikor helyt kellett állni. A megyében, a városban nincs szégyenkezni való a helytállásban. A helyi szakszervezetek, a vállalatok önállóságára vannak határozatok, de arra nincs határozat, hogy ebben a helyzetben, ebben a közegben a pártszervezetek hogyan dolgozzanak. Ha abból indulunk ki, hogy a pártszervezetek az önállóság miatt a gazdasági munkába ne avatkozzanak be, akkor mit tegyenek. Ebben a tisztázatlan helyzetben a munkahelyi pártbizottságok utánozni akarják a területi pártbizottságok tevékenységét, ez azonban nem felel meg az adott helyzetnek. Azoknál az üzemeknél, ahol több alapszervezet van,az alapszervezetek munkájában nem jelenik meg az egész üzem gondja, az ottani pártbizottság pedig nem az egész tagság fejével gondolkodik. El kell gondolkodni a kialakult munkamegosztáson is. Ha azt akarjuk, hogy a pártszervezet betöltse a motor szerepét és minden üggyel foglalkozzon, akkor nem várhatnak arra, hogy majd a vállalatvezetés és a szakszervezet intézkedjen. A pártszervezetnek nem intézkedni kell, de fel kell hívni annak a figyelmét, aki intézkedésre jogosult. A megyében sok a gyáregység, a telephely, ezeknél a koordináció nem érvényesül. Ahhoz, hogy bele szóljanak a nagyvállalat ügyeibe, ami a gyáregységet is érinti, nagyobb koordinációra van szükség. A gyáregységnél működő szakszervezeti szervekkel nincs probléma, azok az üzemekre épülnek, kellő időben információhoz jutnak, ugyanakkor a pártszervezetekhez a gyárközpontoktól nem jön az információ éppen a koordináció hiánya miatt. Ezen pedig itt a megyében nem tudunk segíteni. Az a tapasztalat, hogy nyers és őszinte nyíltság van ha fölfelé, vagy oldalirányba kell véleményt nyilvánítani, de a saját ügyekben ugyanez nem tapasztalható. Az információknál a saját problémákat nem merik továbbítani. A vállalati kapukon belül kellene sokkal nyíltabbnak lenni. A párt vezető szerepének kulcskérdése: képesek leszünk- e a felelősséget, önállóságot növelni. Vizeli Istvánné elvtársnő, vb-tag A jelentés olyan témát elemez, amit igen nehéz áttekinteni. Tudomása szerint a Központi Bizottság is csak 1972-ben tárgyalta ezt a témát.