MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1986

177. ő. e. 1986. január 8. (2-60. o.) - 1. Somogy megye szarvasmarha-, sertés- és juhágazatának helyzete, és a további feladatok. Jelentés: 4-22 - Szóbeli kiegészítés: 23-24

6 Központi intézkedésekre is sor került és további intézkedések kiadása van folyamatban. A termelés költségeit azonban nemcsak az árak határozzák meg, ezért a feladatokat is sokoldalúan kell meghatározni. Nem lehet csak a szabályozásra, vagy az üzemi feladatokra leszükiteni az intézkedéseket, sokoldalú munkáról van szó. A szabályozás eszközével tovább javitják a helyzetet, bizonyos ágazati átcsoportosítást is végrehajtanak, ez utóbbihoz azonban nem szivesen nyúlnak, mert nem ez az útja a helyzet megálvoztatásának, egyik ágazatot a másik rovására nem szabad fejleszteni. Aki abbahagyja az állattenyésztést rosszul teszi, mert nem fog annyi jövedelemre szert tenni, mintha volna állattenyésztése. A takarmányforgalomban is rendet teremtenek. Amit a zsákon levő cimke garantál azt megfogják követelni, eltérés esetén a vállalattal szemben el fognak járni, megfogják térittetni a kiesést és leértékelik a takarmányt. E probléma sem egyoldalú azonban, mert nem az import fehérjén múlik a takarmány minősége, hanem az alapanyagon, a búzán és a kukoricán. Az import fehérje olyan minőségű, amilyent megvásárolnak, de a hazai kukorica penészes és ebből jó tápot késziteni nem lehet. A juhászat helyzetét napirendre tűzik, itt is kivánatos a fejlesztés. A kistermelésnél az állomány növelésére kampányt inditanak, tenyészállatokat fognak kihelyezni, javitják a takarmány ellátást. Ha a kistermelő ugy kivanja minden sertés után 3 mázsa szemesterményt vásárolhat. Ezen intézkedés ellen sokan tiltakoztak, de meg kellett hozni. Tapasztalataik szerint a kistermelői magatartást nem az árak ingatták meg. A termékminősítés ügyében is előre lépnek. Nagyobb igényt támasztanak a megyei mezőgazdasági osztályok felé is, megkövetelik, hogy nagyobb súlyt helyezzenek az állattenyésztés értékelésére, az itt elért eredményeket, eredménytelenségeket vegyék figyelembe a vezetők és a dolgozók munkájának értékelésénél. Tapasztalatok szerint az üzemekben szinte sehol nincs ünnepnapi ellenőrzés az istállókban, legfeljebb egy-egy brigádvezető jelenik meg. A termelés fegyelmét is javítani kell. A szanálási bizottságok munkáját javitani kell. Nem fogadható el, hogy gazdaságtalan működés esetén egyszerűen előirják, hogy az ágazatot szüntessék meg. Anyagi, erkölcsi megbecsülésnél fontos kérdés az állattenyésztés helyzete, nem lehet kiváló dolgozó az a vezető, aki megszüntette az állattenyésztést. Nem lehet tovább folytatni az állatállomány megszüntetését. Egy sereg üzemi teendő is van, a végrehajtásban nagyobb szerepet kell vállalni minden illetékes szervnek. Felveti, mennyire van szükség erre az ágazatra? Az ország ellátásában meghatározó szerepet tölt be, az ország szükségletét meg kell termelni, ugyanakkor az exportban is igen fontos. A mezőgazdaság 1,3 milliárd dollár értékű árut exportál, ebből 800 millió dollár a hús, amelyről lemondani nem leht. A hús árának esése miatt a múlt évben 1 600 millió dollár árkiesés történt, &7.éic\L a tőkés hus-exportban 60 százalékos ártámogatás van, így a húsiparnak szerény 2-3 százalékos nyeresége van.