MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. szeptember 4. (179-231. o.) - 1. A központi bizottság 1978. március 15-i és a megyei pártbizottság 1978. október 4-i, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai, s a további feladatok. Jelentés: 182-202

8 tette a 4-000 litert. Kismértékben csökkent a vágómarha termelés. Husirányban történő szakosodás - a kedvezőtlen ár- és jövedelmezőségi viszonyok miatt - a kezdeti eredmények után visszaesett, a husmarha társulások az érdekeltség hiánya miatt felszámolódtak. Az állami gazdaságoknál a tehénállomány 90, a termelőszövetkezeteknél csak 4-0 százaléka termel szakositott telepeken. Korszerűtlen telepek, létesítmények felszámolása folyamatos. A megye összes sertésállománya kismértékben nőtt, a termelőszövetkezeteknél bekövetkezett 20 százalékos csökkentést az állami gazdaságok és kistermelők ellensúlyozták. A kocaállomány - különösen az utóbbi években - csökkent, 17 tsz és 2 állami gazdaság mint veszteséget termelő ágazatát felszámolta. Környezetvédelmi követelmények miatt 4- termelőszövetkezet és 1 állami gazdaság kénytelen volt sertéságazatát megszüntetni. A tenyésztés fajlagos mutatói javultak, ennek ellenére az egy kocára jutó 14 db-os hizósertés kibocsátás alacsony. Magas az elhullás és kényszervágásból származó kiesés /18 százalék/. A nagyüzemeknél jelentkező kiesést pótolta a kistermelés, a vágósertés értékesités közel fele e szektorból származik. A juh állomány fejlesztése elsősorban a szövetkezeti szektorban ment végbe, az állomány 5 százalékkal nőtt. Az ágazat fajlagos mutatói alacsonyak, ezért a gazdaságok döntő többségében veszteséges. Baromfi ágazat az üzemek kis részében találhatók. A beszámolási időszak alatt az ágazatot ért válság hatásai érzékelhetőek voltak. A termelés és feldolgozás összhangjának megteremtésére kezdeményezések történtek. A megye halászata az országos termelés 15 százalékát adja. Halastavak állapota hiányos, a halhozam növelését nem teszi lehetővé. A belterjes h,algazdálkodás irányába történtek fejlesztések. Az állattenyésztési főágazatban is különböző termelési rendszerek, vállalatok integrálják a tenyésztést és termelést. Szolgáltatásaik szinvonala fejlődött, de az ágazatok gazdaságosságának javitását az üzemekkel együttesen nem tudták megoldani. A beszámolási időszakban a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásában, termelési struktúrájában egyik legjelentősebb változás a kiegészitő tevékenység fejlesztéseben nyilvánult meg. E tevékenységből származó árbevétel több mint 2,2-szeresére nőtt, 1983-ra meghaladta a 4,5 milliárd forintot. A fejlesztés hatására javult a gazdálkodó egységek eredménye, megoldotta a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő foglalkoztatási gondokat, több mint 1500 fő részére biztosítottak folyamatos uj munkalehetőséget, társadalompolitikai oldalról pedig javitotta a kistelepülések megtartóképességét. A beszámolási időszak végére uj tevékenységek létrehozásának lehetősége csökkent.