MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. szeptember 4. (179-231. o.) - 1. A központi bizottság 1978. március 15-i és a megyei pártbizottság 1978. október 4-i, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai, s a további feladatok. Jelentés: 182-202

9 A termelőszövetkezetekben elsősorban az ipari tevékenység fej­lesztése volt a jellemző, mig az állami gazdaságokban az élel­miszer feldolgozás vertikális kiépitésében történt érdemleges előrelépés. A kiegészitő tevékenység gazdálkodási és szerve­zeti keretei változtak. A kezdeti bérmunka jellegű vállalások helyett az ipari és mezőgazdasági üzemek közötti szorosabb e­gyüttmüködés, közös fejlesztés, társulások létrehozása került előrétbe. A tevékenységből származó nyereség alaptevékenység fejleszté­sét segitő szerepe nőtt, de egyre nagyobb összeget von el a munkahelyi feltételek javitása és a technológia korszerűsítése. Az 1977* és 1983* évek között a mezőgazdasági nagyüzemek a SE­FAG és az élelmiszeripari vállalatok jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A mezőgazdaságban a pénzügyileg megvalósított 8,1 milliárd forint beruházás eredményeként uj állattartó tele­pek épültek, meglévő telepek bővültek és korszerűsödtek, nőtt a gabonatároló kapacitás, korszerű nagyteljesítményű gépek, gép­sorok és technológiák léptek termelésbe, jelentős szőlő- és gyü­mölcs telepités valósult meg, növekedett a meliorációs beruházá­sokra fordított összeg. A SEFAG növelte feldolgozó kapacitását, energiaracionalizálási programot hajtott végre és jelentősen nö­velte műszaki bázisát. Az élelmiszeripari vállalatok is növel­ték kapacitásukat, fejlesztették technológiájukat. Elkészült a húskombinát export, és 15 ezer tonna kapacitású húskészítmény üzeme, a konzervgyár növelte almaprés kapacitását. A GMV koope­rációban és saját fejlesztéssel 65 ezer tonna tárolóteret épi­tett és jelentős malomipari rekonstrukciót hajtott végre, üzem­be lett helyezve a kaposvári tejüzem, sütőipar 90 millió forin­tos rekonstrukciós programot hajtott végre, épül a barcsi kenyér­gyár, cukorgyári rekonstrukció még nem fejeződött be. A felada­tokban szereplő 20 ezer tonnás hűtőház és burgonyafeldolgozó üzem nem épült meg. Az állami gazdaságok élelmiszeripari fejlesztésén belül kiépült a szőlő- és gyümölcs feldolgozó vertikum, a Bala­toni Halgazdaság megépitette az 1600 vagonos halfeldolgozóját, megépült a vadfeldolgozó üzem is. A beruházások forrásösszetételében változás következett be. Nőtt a sajáterő és csökkent az állami támogatások aránya. Az utóbbi években az export árualapot növelő beruházásoknál volt lehetőség hitel igénybevételre. A mezőgazdaság állami szektorában a hetvenes évek utolsó harma­dában nagyon dinamikus beruházáspolitikát folytattak, 1981-től fejlesztésük mérséklődött. A szövetkezeti szektorban a beruházá­sok volumene fokozatosan nőtt, majd 1983-ban megállt. Belső tar­talmában az épités aránya csökkent, a gép, telepités és meliorá­cióra forditott összeg nőtt. A hitelorientáltság alapján előtér­be kerültek az export árualapot bővitő beruházások. Az infrastrukturális fejlesztések /célcsoportos ut, villany/ mérséklődtek, de megvalósult a Vese, Háromfa, Homokszentgyörgy és Nagyberki üzemi ut. A mezőgazdasági termelés műszaki és technikai fejlesztésére az üzemek nagy összeget fordítottak, korszerűsödtek termelő béren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom