MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984
169. ő. e. 1984. augusztus 8. (113-146. o.) - 1. A központi bizottság 1983. október 12-i, a szakszervezeti munkáról hozott határozata, és a politikai bizottság 1983. június 12-i, a tagfelvételi munkával kapcsolatos határozata feldolgozásának megyei tapasztalatai. Szóbeli tájékoztatók: 115-125
területet ugyancsak jellemző szövetkezeti /ipari, mezőgazdasági, szolgáltató/ szektorokban működő szakszervezetekkel kapcsolatos szemléletbeli gondok, működésük nehézsége, alacsony szinvonalu szervezeti életük. Állásfoglalásaikban ehhez igazodóan több feladatot fogalmaznak meg szervezeti, működési feltételek megteremtésére, szervezési feladatokra. Az iparilag fejlettebb /városok/ területek pártbizottságának állásfoglalása már erőteljesebben a szakszervezeti munka tartalmi fejlesztésére, funkcióinak szinvonalasabb ellátására vonatkozó feladatokat fogalmaznak meg önmaguk és a szakszervezetekben dolgozó párttagok fele. Az elvi, politikai irányitásnak a munkamódszerükben, munkastílusukban történő változását jelzi - és ezt az elfogadott állásfoglalások tükrözik -, hogy a szakszervezetekben és a partner, állami, gazdasági területeken dolgozó kommunisták, továbbá az irányitott pártszervezetek felé elvekben, módszerekben, elvárásokban és magatartási normákban fogalmazták meg a feladatokat. Nagymértékben csökkent az azonos szintű szakszervezeti szerv hiányából adódó nehézségekre való hivatkozás. Élőbb, gyakorlatibb kapcsolatokra irányuló feladatok fogalmazódtak meg az SZMT-vel, az ágazati-iparági megyebizottságokkal, s ugyanúgy a területükön lévő üzemi, intézményi szakszervezeti szervekkel és a szakmaközi bizottságokkal. A terület szakszervezeti mozgalmát és pártirányitását tárgyaló pb-ülésekre meghivták a megyei és a jelentősebb helyi szakszervezetek vezetőit, melyen azok részt vettek, bekapcsolódtak az előterjesztések vitájába, szóltak a mozgalom törekvéseiről. A közbeeső üzemi, intézményi, községi pártszervek határozatot feldolgozó munkájában már nagyobb szinvonalbeli különbségek mutatkoztak az elemzések, értékelések és a feladatok megfogalmazása tekintetében is. A testületi ülések aktivitásában is jelentős különbségek adódtak. Karakterisztikusabban, konkrétabban, az irányitás elvi-politikai eszközeit, módszereit és értékelve, a szakszervezet munkáját jól ismerve és a továbbfejlődést eredményesen segitő feladatok megfogalmazását hozták a nagyüzemi, üzemi pártszervek testületi anyagai és vitái. A hivatali, intézményi pártszerveknél több volt az általánosság, az idézés. A községi pártszervek anyagfeldolgozását befolyásolta a terület sajátossága, a jelentősebb szakszervezeti bázishelyek hiánya, a mozgalom nagyfokú tagoltsága, a valamely központhoz tartozó néhány fős csoportok, /pedagógus, kereskedelmi, közalkalmazott, egészségügyi, MEDOSZ, ÉDOSZ, stb./ A községi pártvezetőségeknél ebből adódóan kialakult egy olyan gyakorlat - ami elfogadható -, hogy ahol a pártalapszervezetek is vegyes összetételüek /például pedagógusok is a községi alapszervezetben párttagok/, ott a pártvezetőség nagyobb részt vállalt a tennivalók megfogalmazásában, koordinálásában. Ugyanakkor önállóbb értékelésre, feladatmeghatározásra ösztönözték azokat az alapszervezeteket, ahol azonos volt a pártszervezet és a szakszervezeti ágazati egybeesés.