MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46 - Szóbeli kiegészítő: 47

5Z * 1 ágazati önelszámoló egységek - mégha differenciáltan is érvényesül egyértelműen a bértömeg, a nyereség függvényében mozog. A tapasztalatok alapján növekedett a minőségi munkához kötődő bérezés, a kisérletben résztvevő gazdálkodó egységek növelték a teljesítménybérezés arányát, a minőség javítását, évközben a mozgóbérrel, év végén a részesedéssel ismerték el a végzett munkát. Tény, hogy fél év elmúlt a felkészüléssel, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a megyében a mezőgazdasági üzemek 1982-ben rendkívül jó évet zártak, az aszály ellenére 1983-ban sem kellett szégyenkezni, a kisérletben résztvevő szövetkezeteknél kisebb arányban csökkent a nyereség, mint a mezőgazdaság egészében. Jelentős szerepet játszottak a költségcsökkentésre, a minőségjavítására, a teremelékenység növekedésére irányuló belső érdekeltségi rendszerek. Meg kell emliteni, hogy a 6 üzem között óriási a differencia. Megállapítható, hogy a nagyobb keresetnövekedés nagyobb teljesítményhez kapcsolódott. Szélsőséges bérkiáramlás nem történt. A mezőgazdaságnak sikerült az országos szinthez felzárkózni, az ipar vonatkozásában sok még a pótolni való. A kisérletben résztvevő szövetkezetekben nem jöttek létre a kisvállalkozási formák. Nem tagadjuk ezeket a formákat, de a tapasztalatok rámutatnak vadhajtásokra, amiket korrigálni kell. Nagyon lényegesnek tartja, hogy nőtt a vezetők felelőssége, javult a munkafegyelem, az információáramlás, nőtt a belső demokratizmus. A bérszabályozás gondja nemcsak a vezetőké, hanem az egész gazdaságé az önálló érdekeltség alapján. A kisérletben résztvevők fajlagosan kevesebb jövedelemadót fizettek (a 6 tsz-nél 33 mill. Ft.). Azonban hozzá kell tenni, ezek a rendszerek adóigényesek, és a következő években nem biztos, hogy ilyen egyenes arányban jön. Ezért nem lebecsülendő a feltételek lazasága, vagy komolysága. A kisérlet a gazdaságok önállóságának növelését eredményezte, és minimálisra csökkentette a központi beavatkozást. A két szabályozási forma közül a fejlesztés, fogyasztás arányához kapcsolt keresetszabályozás kevésbé rugalmas a szerkezetváltozásokra, a gazdaságot érő külső hatásokra, ezért szélesebb körű alkalmazása megfontolás tárgyát képezi. A másik forma, a nagyüzemi keresetadóztatás rugalmasabb bérgazdálkodás feltétele kialakításához kedvező feltételeket teremt, elsősorban a termelési szerkezetváltoztatást nem korlátozza, az adóprogresszió nem jelenti az ésszerű teljesítményekkel arányos bérkiáramlásnak a korlátozását. Ez a forma rugalmasabb a szerkezetre, jobban igazodik a külső- belső hatásokra. Összességében kedvezőek a tsz-ekben a kísérleti bérszabályozás tapasztalatai, végleges következtetések még nem vonhatók le. Van 10-15 %-ban ellenkező tendencia is, és a következő években számolni kell a feszesebb követelményekkel, mivel az átlagbér szabályozás utáni első év konjukturális hatásai megszűnnek. Csak az esetben várható keresetnövekedés, ha a teljesítmények is növekednek. Még nagyobb lesz a felelősség, a kockázatvállalás. Az eddigi tapasztalatok bátrabb előrelépésre orientálnak bennünket, megérett a helyzet arra, hogy szélesebb körben folytassák a nagyüzemi keresetadóztatást, mely a hatékonyság felé orientál. Megállapítható, a SÁÉV-nél is a kisérlet alapvetően bevált, a vállalat belső mechanizmusa fejlődött,a vállalatműködés hatékonysága javult, a döntési struktúrát számos vonatkozásban decentralizálták, az önelszámoló egységek jelentős jogkört kaptak, a korábbi éveknél lényegesen nagyobb mértékben sikerült alárendelni a bérkiáramlást a teljesítmény-követelményeknek, amit továbbra is rugalmasan kell alkalmazni. A tapasztalatok hasznosítása érdekében javasolja, hogy a kisérletben résztvevők folytassák, fejlesszék ezirányu tevékenységüket, szélesebb körű, az üzemi sajátosságok, adottságok alapján igyekezzenek felzárkózni, melynek feltétele a személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Javasolja, hogy készüljön rövid, rugalmas állásfoglalás, melyet politikai, szakmai, állami és üzemi körben terjeszteni kellene. Az állásfoglalás tartalmazzon rövid összegezést a tapasztalatokról, határozza meg a mai, és a következő időszak belátható feladatait, egy rugalmas záradékban kötelezzük a párt, állami, érdekképviseleti, érdekvédelmi szerveket az ezzel kapcsolatos segítő, szervező, irányító munkára.