MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984
169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46 - Szóbeli kiegészítő: 47
sí* 8 Ring István elvtárs , a SÁÉV megbizott igazgatója: ügy érzi, kissé kevés szó esett arról, a szabályozási rendszerben a kiáramlott bérek és a nyereség viszonyának a vizsgálata, ennek megfelelő irányítása mellett mennyire fontos a különböző költségnemek és a nyereség viszonyának alakulása. Ahhoz, hogy az átlagbér féket fel tudják oldani, és többletjövedelemre tudjanak szert tenni, más költségnemekben megtakarítást kellett elérni, mert ez bérre váltható át. Ez a fő mozgató rugója ennek a rendszernek. Bogó és Ring elvtársak megköszönik a véleménynyilvánítást és a végrehajtó bizottság segítő munkáját. Tanai Imre elvtárs összefoglalója: Indokolt és célszerű volt a témát testületi ülésen megvitatni, a kísérletben résztvevő gazdálkodó egységek milyen mértékben éltek az egyéni és kollektív ösztönzés lehetőségeivel, ezzel összefüggésben a gazdálkodás javításával, milyenek a megyei tapasztalatok. Köztudott, 1983-tól különböző kereset- és bérszabályozások folynak az országban, mintegy 126 gazdálkodó egység részvételével, ebben Somogy aránya meglehetősen jelentős, ezért is érdemes a tapasztalatokat figyelembe venni. KB szinten is áttekintették a témát, alapvetően poztivnak értékelik az eddigi tapasztalatokat, hasonlóan a mi megállapításunkhoz. Összességében a gazdálkodó egységek feladataik zömét teljesítették, az eredmények mellett vannak olyan fontos részkérdések, amiket érdemes aláhúzni: tartalmasabbá, ösztönzőbbé vált a belső érdekeltségi rendszer, nőtt az üzemer belüli differenciálódás - kisebb mértékben a bérekben, jelentősebben a jutalmakban és az év végi részesedésben a teljesítményhez jobban igazodó elosztásával, nőtt a vezetők felelőssége, javult a munkafegyelem, a munkaerőgazdálkodás. A kísérletben résztvevő gazdálkodó egységekben csak részben jöttek létre új vállalkozások, van ahol meg is Szűntek, amely arra utal, ennek létrejötte erőteljesen összefügg az érvényes bér- és keresetszabályozással, mert ha megtalálja számítását üzemen belül a dolgozó, nem kívánkozik el máshova. A hozzászólók is utaltak arra, hogy nemcsak pozitívumai vannak, hanem bizonyos kockázatvállalást is rejt magába, különösen, ha a vezetés menet közben nem fordít kellő figyelmet a folyamat alakulására (pl. Ganz Mávag). Bár nálunk ilyen nem fordult elő, de ez figyelmeztető jel számunkra is. Nagyon fontos elv, hogy a teljesítményekkel arányos bér áramoljon ki, különben számolni kell politikai morális hatásával, nemcsak a kísérletben résztvevőknek, népgazdasági szinten is, mert esetleg árualap és a vásárlóerő aránya felborulhat. A tapasztalatok egyöntetűen bizonyítják, hogy a teljesítménybérezést közelebl: lehet vinni az objektív valósághoz. A rendszer elemeit tovább lehet fejleszteni, azzal a differenciáltsággal, hogy a gazdasági egységek nem azonos szintről indultak. A tapasztalatokat célszerű szélesebb körben hasznosítani, sok olyan eleme van, amit a kísérletből kimaradt szövetkezetek, vállalatok is kamatoztatni tudnak. Javasolom, a végrehajtó bizottság fogadja el Exner elvtárs állásfoglalásra vonatkozó javaslatát, az előterjesztőkkel közösen készítsék el. Megköszönöm a végrehajtó bizottság nevében a TESZÖV és a SÁÉV vezetőinek a tájékoztatót, gazdagabbá tettek bennünket a tapasztalatokkal. A végrehajtó bizottság a tájékoztatót egyhangúlag elfogadta. Megbízta dr. Exner Zoltán, Bogó László, Ring István elvtársakat a rövid állásfoglalást készítsék el, melyet Kovács Béla elvtárs hagyjon jóvá.
