MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46 - Szóbeli kiegészítő: 47

54 r - 6 Egyetért azzal, hogy az eddigi tapasztalatokat (pozitiv-negativ) a szakmabeliek megismerjék. A későbbiek folyamán bekapcsolódhatna a sajtó is a tapasztalatok közreadásába. Az új vállalati irányitási formák 3-as szintűek lesznek, melynek lényege, a minisztériumok, a vállalatok között egy sor közvetlen kapcsolat megszűnik, törvényességi, felügyeleti ügyek jönnek elő, de a Bevig. Bank jogositványa megmarad.Minden attól függ, hogy ki melyik formába esik bele, egészen mások lesznek a kontroll viszonyok. Többször szóba került az ipar. Látni kell, országosan is az egész ipari szféra egy-két lépéssel el van maradva. Az ipar tekintetében is döntenünk kell a lehetőségek figyelembevételével mennyire gyorsítjuk fel az eseményeket. Pl. leányvállalat, fokozatosan az önállóság felé haladunk-e, mennyire adottak a feltételek, stb. Sajnos, amig a nagyvállalat belső problémákkal küszködik, addig nem várható, hogy a gyáregységek ügyeit rendezi. Valószinű, az élelmiszeripar előbb lép, itt rendezettebbek a feltételek. Boros József elvtárs, a vb tagja: Az elmúlt időszakban sok fórumon foglalkoztak az érvényben lévő jövedelemgazdálkodási módszerekkel, melyeken változtatni szükséges, mert a hatékonyabb munka fékezőjévé váltak. Az iparon belül is volt lehetőség pályázat benyújtására az új bérszabályozás elnyerésére. Információja alapján vannak nagyon keserű tapasztalatok is. (Pl. Ganz Mávag, ahol a kormánynak külön kellett foglalkozni a probléma rendezésével, fél milliárd veszteség - 16 százalékos bérfejlesztés). A megyei tapasztalatok szerint is, a kisérlet hasznos, de rejlenek benne veszélyek is. Hasznosnak itéli meg, hogy a bérgazdálkodás területén új alternatívák kidolgozását teszi lehetővé, olyan módszereket vezethetnek be, amely javítja a hatékonyságot, az érdekeltségi rendszerek bevezetése, az önelszámoló egységek nagyobb mértékben való alkalmazása megkövetelte a tartalékok kiaknázását. Sok olyan módszer került kialakításra, ami nemcsak az új jövedelemszabályozási rendszerben, hanem a régiben is alkalmazható. Nagy jelentőséget tulajdonít a célszerűen megválasztott összehasonlításnak, jó tisztán látni mit, miért kezdtünk el, azzal, hogy megszűnt a bérszínvonal fékje, tudunk-e mozgósítani tartalékot, vagy ezáltal javulnak az eredmények, hogy új módon gondolkodunk, új módszereket próbálunk bevezetni,amely részben a régi bérezési szisztéma mellett is alkalmazható. Pl. önelszámoló egységek a régi bérezési rendszernél is alkalmazható, kis érdekeltséget mellé téve. Veszélyt lát abban, hogy a felhasznált bértömeg növelésének a lehetősége nincs szoros kolerációban a nyereségnövekedéssel. Tény, hogy egy év távlatából nem lehet végleges következtetést levonni, de meg kell találni a módját, hogy nyereségcentrikus legyen a gazdálkodás, nem lehet, hogy a dolgozók jövedelme növekedése mellett a vállalat nyeresége huszadrangú kérdésként szerepeljen. Ma még feszültséget okoz a kiválasztott gazdálkodó egységek és a kísérletből kimaradt vállalatok között az új szabályozási forma, mindaddig, amig nem lesz általános ennek az alkalmazása. Reméli, oldódnak majd a bérgazdálkodási kötöttségek, mely a jobb, hatékonyabt munkát segíti elő. Dr. E x n e r Zoltán elvtárs, megyei GPO-vezető: A Gazdaság- és Szövetkezetpolitikai Munkabizottsági ülésen elhangzott minősítést, és a másfél éves tapasztalatot töknácsolja. A mezőgazdaságban a kisérlet eredménye legfőképp a munkaerőgazdálkodásban jelentkezik, megszünőban van a munkaerőhiány. Ugyanakkor a kísérleti keresetszabályozás lehetőséget adott nagyobbarányu létszámcsökkenésre; a kísérlethez kapcsolódó belső érdekeltségi rendszerekben a legjellemzőbb formák, az