MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46

WM 3 A szervezési és tervezési rendszer módositása a döntési és ellenőrzési feladatok alsóbb szintre kerülése, a felső vezetők terhelésének csökkenését eredményezte. Ezért többet tudtak foglalkozni a termelés, a fejlesztés stratégiai kérdéseivel is. Valamennyi résztvevő korszerüsitette a vállalati érdekeltségi rendszert. Nőtt a teljesítménybérezés aránya, növekedett a konkrét feladathoz kötött mozgóbér mennyisége. Az egyösszegű utalványozás mellett széles körben alkalmazták a minőségi bérezést is. A szervezeti és érdekeltségi rendszerek összehangolt fejlesztése nem mindenütt sikerült megfelelően. Ezért majdnem mindegyik résztvevő l°/84~ben változtatásokat hajtott végre. A módosítások elsősorban az önelszámoló egységek számának növelésére, az érdekeltségi rendszer finomitására és a döntések további decentralizálására irányulnak. A létszám alakulására a vártnál kisebb mértékű csökkenés jellemző. A termelési egységek munkaerő hiánya megszűnt, vagy lényegesen csökkent, a termelő létszám foglalkoztatásának hatékonysága emelkedett. A kisérleti jövedelemszabályozás termelésre gyakorolt hatását nagymértékben befolyásolta a mezőgazdaságot sújtó aszály, mely eltérő nagyságú volt az egyes szövetkezetekben. A termelési érték öt termelőszövetkezetben és a SÁÉV-nél 3-15 #-kal nőtt, egyben pedig csökkent. Ebből megállapítható az is, hogy nincs szoros összefüggés a kisérleti bérszabályozás és a termelési érték között. A kisérleti szabályozás nagymértékben befolyásolta a vállalati eredményt. A nyereség három termelőszövetkezetben és a SAEVnél jelentősen, 10-50 #-kal nőtt. Három szövetkezetben ugyan kisebb az eredmény, de ez a csökkenés nem olyan mértékű, mint a szövetkezetek átlagában. Ez annak következménye, hogy a béres egyéb költségek konvertálhatók, továbbá, hogy a korábbinál hatékonyabb érdekeltségi rendszer segitette a takarékosságot és a jobb szervezést. A személyes jövedelem szinvonala a résztvevőknél átlagot meghaladóan emelkedett. Több gazdaság a termelés és eredmény növelését csökkenő bérhányaddal érte el. A jövedelemszint csak egy szövetkezetnél csökkent, a többinél 6-23 #-kal nőtt, beleértve az épitőipari vállalatot is. Megállapítható, hogy a személyes jövedelmek a kisérleti rendszerben jobb összhangban vannak a tényleges teljesítménnyel, mint az általános szabályozási rendszerben. Lényeges megemliteni, hogy ez évre kiugró bérfejlesztést már nem terveztek a gazdaságok, az épitőipari vállalat pedig csak szintentartással számol. Az éwégi részesedés - a nyereség változásával szoros összhangban - három szövetkezetben nőtt, - a személyi jövedelmen belüli aránya 15-32 % volt, mig valamennyi termelőszövetkezet átlaga 6 #, - három szövetkezetben pedig csökkent az eredménnyel együtt.