MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

169. ő. e. 1984. július 11. (35-88. o.) - 1. A mezőgazdasági és építőipari kísérleti bérszabályozás megyei tapasztalatai. Tájékoztató: 37-46

4 Ez is mutatja, hogy a végzett munka dijazása és a vállalati eredmény kapcsolata sokkal szorosabb a kisérleti szabályozásban. A termelőszövetkezetekben alkalmazott két uj jövedelemszabályozási forma közül a nagyüzemi keresetadóztatási forma hozott kedvezőbb tapasztalatokat, ez látszik üerspektivikusabbnak. Ez a rendszer segiti az eredményesebb gazdálkodást, a termékszerkezet átalakitását, az ésszerűbb létszám- és bérgazdálkodást. A fogyasztás-felhalmozás arányához kötött szabályozás kevésbé rugalmas, különösen az eredményre ható külső feltételek változása szempontjából. A tapasztalatok szerint az uj jövedelemszabályozási formák alkalmazását nem egyszeri bevezetési aktusként, hanem folyamatként kell kezelni. Ezt mutatja az is, hogy már évközben kellett kisebb korrekciókat végrehajtani. Az uj rendszerek hatása hosszabb távon hozhat kedvezőbb eredményeket, azáltal, hogy a gondolkodást is formálja. Mindenki számára fontosabba vált a munka tényleges eredménye, teret enged, erőket szabadit fel a munkák jobb szervezésére, nagyobb követelményeket támaszt a vélemény nyilvánításra, jobb lehetőséget teremt az üzemi demokrácia kibontakozásához, lehetővé teszi a kiugró teljesítmények anyagi elismerését. Ez utóbbit mutatja, hogy a Vörös Csillag Mg. Termelőszövetkezetben megszűntek a gmk-k, a SÁÉV-nél 15-2o.ooo Ft havi kereseteket is fizettek ki. A termelőszövetkezetekben a kisérleti szabályozás alapján csökkent a költségvetésbe befizetett adó nagysága. Ez a csökkenés differenciált, de számottevő. Országosan is hasonlóak a tapasztalatok, ezért valamelyest már szigorították is a követelményeket. összefoglalva megállapítható, hogy a kisérlet kedvező változást hozott a gazdálkodásban, a korábbinál jobban mobilizálta a vállalati erőket, jobb összhangot teremtett az elvégzett munka és az érte kifizetett bérek között. Egészséges differenciálódást eredményezett a gazdálkodó egységeken belül, de az egységek között is népgazdasági céljainknak megfelelően. II. A kisérlet összességében kedvező tapasztalatokat hozott a szövetkezetek körében es a SÁEV-nél is. Az uj jövedelem szabályozási rendszer lényegesen kevesebb kötöttséget jelent a vezetők számára a létszám és a bérgazdálkodásban. Ennek megfelelően csökkent a munkaerőlétszám és az átlagosnál jobban nőtt a jövedelem-szinvonal. A hatékonyabb bérgazdálkodás a vállalati eredmény növelését eredményezte a résztvevők nagyobbik részénél. Két-három szövetkezetnél az aszály erősen torzitja az összefüggések valódiságát.