MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15

•i í Az ipari szövetkezetek értékesítése többesatonaás rendszerben történik. Szállitanak a bei- ós külkereskedelemnek, kooperációban állami vállalatoknak, egymásnak ós más szövetkezeti ágazatoknak, néhányan saját kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak. A belföldi értókesitós volumenét minden évben a kis- és nagykereskedelem rendelései határozzák meg, részarányuk 28 - 30 <p körüli. Jelentós a TEK vállalatok vásárlása. Az export

tal való foglalkozás a 70-es évek második felétől kapott megkülönböztetett figyelmet munkánkban, melynek alakulását rendszeresen értékeltük. Az exportra történő értókesitós részaránya az összes értékesitésből 8 év alatt fokozatosan emelkedett, és ez évben 13 fo körül alakul. A beszámolási időszak alatti külkereskedelmi értókesitós közel megduplázódott, ezen belül a nem rubel teljesítés évi átlagban 17, a rubel értókesitós pedig 28 ^-kal nőtt. Különösen a Delta, Napsugár, La.dy ós Kapós ISZ-ek exportja jelentős. Az utóbbi években bővült az exportáló szövetkezetek köre is. Nőtt a termékek választéka, a népművészet - háziipar, továbbá a fa, és gépipar területén. Az export szerkezetón belül a ruházati ágazat vezet, bár a magas bérmunka részarány csökkenti a teljesítmény értóket. / 28 millió / A termékek között a textil, bőr, kötöttruházati termékek, sportlabdák, munkásvédelmi cikkek, faipari termékek, ós Box-Blokk konténer épületek találhatók. Szövetségi szinten a nem rubel elszámolású kivitel k8 fo körüli. 1982-ben területünkön is jelentkezett a recesszió hatása, és visszaesés következett be. A megyei exportból rubel viszonylatnál 11.3 f<>f a nem rubelnál 3*3 /£-kal részesedtünk, az országos szövetkezeti részarányunk 1, illetve 1.3 "fo volt. Javult a helyzet 1983-ban, mert szövetkezeteink uj külkereskedelmi vállalatokkal is kapcsolatba kerültek. Jelenleg 10 szövetkezet 7 külkereskedelmi vállalattal alakított lei kapcsolatot. Ennek kapcsán több uj termék is megjelent. Például: Komplett labdagyártó technológiát sikerült eladni betanítással; nőtt a bőrkonfekciós bérmunka a Pécsi Kesztyűgyár utján; összecsukható konténer házak, camping butorokj népművészeti ós háziipari termékek. Ezzel az előző évhez 22 fo, de az eddigi legmagasabb 198l.évi teljesítményhez is 10 /o-os a növekedés. Összesegében eredményesnek tartjuk szövetkezeteink export tevékenységét, képesek arra, hogy a központi ós helyi intézkedésekkel növekedjen teljesítményük. Az export területén gondot jelent a külkereskedelmi vállalatok gyakori szervezeti és személyi változása. Sok a mennyiségi ós alapanyag probléma, is. Nem megfelelő az anyagi ösztönzés, az érdekeltség, / általános és a vezetői / csökken a nem rubel elszámolású exporton elérhető nyereség is véleményünk szerint. Tőkés importot helyettesítő termelés

t öt szövetkezet végez egyre növelcvo mértekben, főleg gépipari termékekből. Ennek lehetőségét a termékszerkezetnél már jelzett intézkedések teremtették meg. / Unitech, Sió, Marcali, Ta.b, Metallux /. A termékek felhasználói között a. legjelentősebb vállalataink találhatók. Az importkiváltás teljesítmény értéke mintegy 200 millió forintra tehető.