MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1984

166. ő. e. 1984. január 11. (2-89. o.) - 1. A megye ipari szövetkezeteinek helyzete, különös tekintettel az export alakulására, a termelési szerkezet korszerűsítésére és a jövedelmező gazdálkodásra. A további feladatok. Jelentés: 5-15

5 Az árutermelés és az építőipari tevékenység mellett kiemelt feladataink vannak a szolgáltatások területén. A beszámolási időszakban, mintegy 6k millió forint került e területen fej­lesztési célokra, felhasználásra, jelentős központi támogatás mellett. Ennek köszönhető, a lakossági szolgáltatások lh t a fogyasztói szolgáltatások 120 J»-os teljesítmény növekedése, általános színvonal növekedés mellett. A legnagyobb fejlődós a gépjármű javítás területén volt. / Nagyatád, B.lelle, Kaposvár, Barcs, Somogyvár / Kedvezően alakult a személyi szolgáltatás és az építőipari felujitóz-kar­bantartó tevékenység, az utóbbi elsősorban közületi megrendelé­sek miatt. A lakosság több más, olcsóbb formák között tud vá­lasztani. A preferenciák, támogatások mérséklésével, illetve megszüntetésé­vel egyidőben 1981-ben több szolgáltatásnál áremelésre került sor és az évek óta tartó dinamikus fejlődós lelassult, s ez a folyamat ma is tart. Csökkent a, kereslet több szolgáltatás te­rületén. A létszám fokozatosan csökken, többen iparengedélyt váltottak, vagy más jövedelmezőbb tevékenységet folytatnak. Emelkedett az átalányelszámolásos részlegek száma, elsősorban a. kisebb létszámú személyi szolgáltató egységeknél. Nem javult és még hosszú a vállalási idő, van kifogásolni való a minőség területén is. A kedvezmények megszüntetése és üzemelési költségek növekedése esetenként egyes tevékenységeknél vesztesé­get okoznak. A jelenlegi tervidőszakban lényegesen csökknt a. fejlesztési be­ruházások összege, és száma, ami egyrészt a pénzügyi források beszűkülése, a. támogatás hiánya, másrészt a szakmunkások kilépése / vendégkörrel együtt / és a szövetkezetelalél jelentkező megren­delői igény csökkenésével függ össze. E kedvezőtlen hatások ellensúlyozására több intézkedés megtétele szükséges. A szövetkezetek átlagos állományi létszáma 198l-ben volt a leg­magasabb, majd fokozatosan csökkent. A szövetkezetek átlagosan 350 - 36O bedolgozót foglalkoztatnak. 1982-ben az átlaglétszám 6,hk9 fő volt, a megye iparában dolgozók 23 /&-át az építőipar­ban dolgozók 19»3 fo-éit foglalkoztatták. Az országos szövetkezeti részarány 2.2, illetve 3*7 f°* A fizikai állományúak 59 százalé­ka, szakmunkás, ami meghaladja a ^9 f°-os megyei szakmunkás arányt, de ez szövetkezetenként és ágazatonként igen eltérő. A létszámcsökkenés 1983-ban felgyorsult. Az építőiparban a csök­kenés 25 fa-os, ami különösen a. termelésben dolgozó szalanunkás oknál jelentős. Ez gondot jelent az építőipari ágazat előtt álló fel­adatok teljesítése szempontjából, mert az előtérbe került felujitó­karbantartó munka szakemberek nélkül nem végezhető el. Csak e te­rületen 3 ^ v alatt 70 ópitőipari szakmunkás lépett ki, többségük kőműves. A személyi szolgáltatások körében a legjobb termelő szak­munkások távoznak. Gépjármű szervizeinkből ko szerelő és 12 ka­rosszéria lakatos távozott. A létszámcsökkenés okai között kell a korábban már emiitetteken kivül megemlíteni a bérszabályozási rendszer ösztönző hatását, ami más oldalról kedvezően befolyásol­ta a termelékenység alakulását. Sokan éljfc^ek a GYES igénybevétel lehetőségével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom