MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

162. ő. e. 1983. július 13. (211-253. o.) - 2. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete és a további feladatok a politikai bizottság 1981. augusztus 4-i állásfoglalása alapján. Szóbeli jelentés: 226-232 - Tervezet: 233-238

A KISZ-szervezetek és a szocialista brigádok nagyon sokat foglalkoz­nak ezskksl a fiatalokkal, sajnos kevés eredménnyel, sokan közülük igy is elzüllenek, nem érdekli őket a munka, a kulturált szórakozás. A hivatásos pártfogókkal jó a kapcsolat, jól felkészült embereket biz­nak meg ezzel a munkával. Azonban nem mindenki vállalja szivesen ezt a munkát, mert nagyon sok lekötöttséggel jár. A pártfogók többsége igyekezik magához dédelgetni a gyerekeket, előfordul, hogy anyagilag is segitik őket.A nehézségek ellenére is az a véleménye, ha csak 2-3 fiatalt tudnak megmenteni, már az is eredmény* Tapasztalata szerint problémát jelent az is, ha a család indokolt esetben kéri az egyik szülő beutalásához a társadalmi szervek segít­ségét, a hosszadalmas ügyintézés miatt időközben visszaállnak erede­ti szándékuktól. Ilyen esetben kellő bizonyítók hiányában a társadal­mi szerv sem vállalhatja az ügy lerendezését. Ezért szükséges lenne az ügyintézés meggyorsítása. A gyerekek jövője érdekében - ha már a szülőnél nem tudnak eredményt elérni - állami gondozásba helyezik a veszélyeztetett gyerekeket. Sokszor tapasztalják, ha a gyerekek önálló keresethez jutnak, a szü­lők hazaviszik őket, csak addig kell azonban a gyerek, amig a megta­karított pénz el nem fogy. Annak ellenére, hogy sokat kell velük foglalkozni, sok bosszúságot okoznak, szükség van munkájukra, nem mondhatunk le arról, hogy törőd­jünk velük. Meg kell keresni a módját annak, hogy 18 éves kor után is felelősséggel foglalkozzunk velük. Varga János elvtárs: A lakosság nagyon differenciáltan itéli meg a veszélyeztetett gyere­kek segitését. Egy része kevesli a támogatást, a másik része túlzott­nak tartja, annál is inkább, mert a segély jelentős része a kocsmákba kerül. V a lami megoldást kell találni, mert tapasztalata szerint a ci­gányokkal, mint szocialista brigádtaggal nem lehet foglalkozni. Nincs bennük sem a család, sem a társadalom, sem a munkahely iránt érzett felelősség. A fiatalok is csak azt látják, hogy az apjuk csavarog, ők is ilyenné vállnak, rájönnek, igy is meg lehet élni. Életmódjuk, viselkedésük nagyon irritálja a lakosságot, de az embe­rek a még több kellemetlenség elkerülése érdekében nem vesznek róla tudomást. Szó volt arról, hogy a sajtóban többet kellene propagálni a témát. Ezek az emberek nem olvasnak újságot, igy ettől pozitiv ha­tást aligha várhatunk. A normális életvitelű emberek ezt ugy fogják fel, hogy ezek a személyek csak gondot okoznak, elpocsékolják azt a sok jót, amit ingyen kapnak. Kedvezőtlen jelenség, hogy a megye egyes területein nagy a cigányok körében a népszaporulat. Számuk emelkedésével nő a bűnözés is. Nem tudja, ennek hogyan lehetne gátat vetni, de módot kell rá találni, Amig a cigányhatározat végrehajtásában nem jutunk előbbre, addig e témában sem várható pozitiv változás. S á r d i Árpád elvtárs: Az elmúlt időszakban a sajtóban, TV-ben sokat foglalkoztak egy-egy ifjúságvédő intézet bemutatásával, de a hogyan továbbra már nem tér­tek vissza, a közvélenány erre nem kapott válása. A megyei KISZ bizottság a közelmúltban foglalkozott e témával, mely során felmérést is végeztek. A GYIVI munkája országosan is tskintóly­nek örvend. Orbán elvtárs az igazgató olyan ember, akire mindig le­het ezómitani. Minden elismerést megérdemelnek azok a dolgozók, akik e területen dolgoznak. Tapasztalták a felmérés során, az állami gon­dozott gyermekek a megyében naqyon ló ellátásban részesülnek, a leg­divatosabb ruháktól kezdve mindent biztosítanak számukra. Több ilyen intézményre lenne szükség. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom