MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

162. ő. e. 1983. július 13. (211-253. o.) - 2. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete és a további feladatok a politikai bizottság 1981. augusztus 4-i állásfoglalása alapján. Szóbeli jelentés: 226-232 - Tervezet: 233-238

8 Megitélóse szerint több segitséget kellene adni az intézeti fiatalok munkába állásához. A munkahelyek, a KISZ- ós társadalmi szervek segítsék jobban beilleszkedésüket, hogy ne ragadja el őket a "városi élet". Tudja, nem nagyon szeretnek "balhés" gyerekekkel foglalkozni, mert környezetükre is nagyon rossz hatással vannak ezek a fiatalok. KISZ-titkári tanfolyamon Orbán elvtárs a GYIVI igazgatója e fiatalokkal való foglalkozás módszereiről adott tájékoztatást. Az intézeti fiatalokat második éve viszik táborba, hiszi és vallja, hogy nem sabad elszigetelni őket a többi gyerektől. Egyetért azzal, hogy a pedagógus KISZ-szervezetek többet tehetnének de az igazsághoz tartozik, hogy félnek ettől a munkától a pedagógusok. A megye társadalmi és mozgalmi szervei közös összefogással sokat tehetnek e gyerekek nevelése érdekében. Az elkövetkező években a megelőző munkára az eddiginél is több figyelmet kell forditani, annál is inkább mert a nagylétszárau osztályokban nem tudnak minden egyes gyerekkel kellőképpen foglalkozni. Ha az érvényben lévő megysL cigányhatározat végrehajtásában előbbre jutunk, akkor az ifjúságvédelmi területen is kézzelfogható eredményeket érhetünk el. Dr. Kassai János elvtárs; Egyetért azzal, ugy tudunk csak előre lépni, ha minden szerv maradéktalanul elvégzi saját maga területén a reá háruló feladatokat. Egyetlen szerv sem képes arra, hogy más helyett dolgozzon /munkahely, szülői ház, KISZ, pártfogó, pedagógus, orvos stb./ Elsődleges feladataik vannak itt a tanácsi dolgozóknak, ehhez a munkához a pártszervek is szükség esetén adják meg a kellő segitséget. Tény, hogy a fiatalabb korosztálynál /14 évig/ viszonylag jobb a helyzet, bár az utóbbi évben a cigánygyerekek számának emelkedése nem megnyugtató. Ahhoz, hogy az ifjúságvédelmi munkában is érezhető eredményt érjünk el, vissza kell kanyarodni a cigányhatározathoz. 18 éves korukig a gyerekek munkába állásához, a pályaválasztáshoz segitséget tudunk adni. Keresni kell azokat a módszereket, amelyek önállóságra nevelésükhöz segitséget adnak. Akik albérletben élnek, viszonylag jobb az életvitelük, de a pénzt ők sem tudják megfelelően értékelni. Szerinte a pártfogói hálózat továbbfejlesztésével sokat lehetne ezeken a fiatalokon segiteni. Dó tapasztalatok vannak a felvilágositó munkáról. A rendőrök, ügyészek orvosok eredményesen működtek közre a cigánytelepeken tartott jogpropaganda előadásokon, melyet magatartási, életviteli, erkölcsi és egészségügyi kérdésekről tartottak. Ott, ahol az orvos rendszeresen tartott felvilágositó előadásokat, az 5 %-ról 2,3 %-ra csökkent a szülések száma. Ezt a tevékenységet tovább kell folytatni. Ha tudati kérdésekben is előre tudunk lépni a megyében /pl. az elkülönítések megszűnnek/ akkor már eredményről adhatunk számot ugy a cigányhatározat végrehajtásában mint az ifjúságvédelem területen. Varga Péter elvtárs összefoglalója: Az ellentmondásos képet jól egészitették ki a vitában résztvevők, akik a cigányhatározatra is ráirányították a figyelmet, annál is inkább, mert a kettő szoros összefüggésben van egymással. Az elmúlt 25 évben társadalmunkban lezajlott változásoknak negativ hatásai is vannak, korábban a családban a nő volt az összetartó erő, azonban munkába állásukkal a család belső élete is megváltozott. A munka és a háztartás mellett kevés idő jut a gyerekekre. A fiatalok önállóságra nevelését már 14 éves korban meg kell kezdeni, igy mire kikerülnek az intézet szárnyai alól, addigra már maguk is meg tudnak állni a lábukon- ebban ««,<« A "' 8DDen a Pedagógusoknak, a nevelőknek.