MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

162. ő. e. 1983. június 1. (60-118. o.) - 1. A mezőgazdasági nagyüzemek műszaki ellátottságának helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei, és a feladatok. Jelentés: 62-80 - Szóbeli kiegészítő: 81

<?'i Í^L A száritókkal kapcsolatos korszerűsítési program beindult. Eddig 6 száritó olajról gázra történt átállításánál a költségmegtakarításban pozitiv a tapasztalat. A gázolaj kiváltás kormány-program, amiben akkor is előre kell jutni, ha a költség szinten marad. A gépek átirányítását nem lehet kezdeményezni, mert egyes traktorok - éppen a nem megfelelő helyen történt alkalmazás miatt - teljesen tönkrementek. A tipizálás után kis hatékonyságú üzemeknek nem is engedélyezik a nagyértékü traktorok megvásárlását. Hogy az alkatrész ellátás javult, ez az ágazat kinjának az eredménye. Utánpótlás hiányában különböző gépek szétszerelésével "kócerájokban" próbálják megteremteni az alkatrészhez jutást. Import alkatrészeknél vannak gondok, mert az alapanyagban eltérés van, nem lehet beépiteni még ha méretre megfelelő is. Sajnos a külföldi gépgyártók is inkább késztermékbe épitik be az alkatrészt. Ebből nagyon sok vita van, de alkatrész nincs. A gépek idő előtti elhasználódása és a személyi feltételek nagyon szoros kolerációban vannak egymással. Ugyanis a kiképzett 2800 traktoros, ill. műszaki ember közül 1000-1400 ember az, akinek ténylegesen az erőgéphez van képzettsége. Vannak olyanok is, akik csak a kampánymunka idejére ülnek gépre. Dr. E x n e r Zoltán elvtárs: A szektorok közötti különbségnél az előfeltételeket is figyelembe kell venni. Pl. az állami gazdaságoknál nagyobb a koncentráció; mig az állami gazdaságok kettővel csökkentek, a tsz-ek 60-al. A preferencia is eleve más volt az ÁG-okban, tehát a különbséget az indulás is hozta magával. /Varga Péter elvtárs: Az állami gazdaságoknál gyorsabban lehetett személyi, termékszerkezeti váltást végrehajtani./ Igaz, hogy most a cukorrépa termelése a mélyponton van, de a cukorgyáraknak is jobb együttműködésre kell törekedni a bázisgazdaságokkal, így a kaposvári cukorgyárnak is eléje kell menni a termelőknek fejlesztési alap átadással, téli időszakban a trágyakihordásban segiteni, stb. Dó példák vannak erre a húskombinátnál, a tejiparnál. A feladati rész keretjellegű, a megvalósítás üteme évenkénti lehetőségek alapján, üzemi lehetőségek alapján, valamint szabályozó változástól is függ. Ha sikerül a gabonaprogramba úgy bekapcsolódni, ahogy számitjuk, akkor ez a keretjelleg pozitivan tud ralizálódni. Tanai Imre elvtárs: Az anyag első része jól tükrözi a jelenlegi objektiv helyzetet. Sok olyan visszatérő gond van, amelyben történt ugyan fejlődés, de sem az igényeknek, sem az elvárásoknak nem felel meg az előrehaladás. Pl. traktor, kombájn összetétel, tárolási kapacitás összhangja, trágyakezelési problémák, alkatrészellátás, amit már egy évtizede napirenden tartunk. A gépesitési feladatok megoldásához 7-800 millió forint beruházásra lenne szükség. Az 1983-ra tervezett 549 millió Ft. nem azt mutatja, hogy meglennének az alapok a növekedésre, még szintentartásra sem. Ezekben a dolgokban sokkal mélyebb egyeztetésre lenne szükség véleménye szerint. Más a helyzet egy magas szinvonalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemnél, ós megint más annál a 20-25-nél amire hivatkozunk. Ezeknek kellene többet adni, olyan helyzetbe hozni őket, hogy hosszabb távon is megfelelő szintű gazdálkodást teremtsünk meg.