MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

161. ő. e. 1983. március 23. (2-51. o.) - 1. Az 1983. évi gazdaságpolitikai pártnapok tapasztalatai. Tájékoztató: 4-16

X 5 szabályozókkal magyarázták a hibákat, az eredménytelenséget. Sérelmezték, hogy évközben is sok a szabályozó módosítás, s ez megneheziti a tervezést, a hosszabb távú piackutatást, a stratégiai gondolkodást. A középvezetők az uj pályára történő áttérés követelményeit még csak az általánosság szintjén ismerik, a helyi konkrét követelmények megfogalmazása ezért gyakran elmaradt. A munkások viszont kifogásolják a feltételek, a programok hiányát ós az előforduló szervezetlenségeket. Sokan - és szenvedélyesen - szóltak a szerződéses fegyelem lazulásáról. Egyre kevésbé érzékelik a szerződés jogi kényszeritő erejét. Felvetették, hogy a monopolhelyzetben lévő vállalatok esetenként visszaélnek a helyzetükkel, hibáikat, mulasztásaikat objektiv okokkal magyarázzák. A kötbérek érvényesítése gyakran elmarad a jövőbeni együttműködés érdekében. A mezőgazdasági kistermelők termelési kedvét nagymértékben gyengiti a taktikázás az árakkal. Az innovációs képesség, az újítómozgalom mint gazdasági fejlődésünk egyik hajtóereje, növekvő arányban szerepelt a vélemények között. Megfogalmazódott, hogy szellemi tőkénket esetenként nem hasznosítjuk kellően. Sajnos kevés szó esett a véleményekben a szocialista munkaversenyről és brigádmozgalomról, a benne rejlő tartalékokról. A munkaerkölcs, a fegyelem, munkakultúra kérdéseivel többen foglalkoztak most mint a korábbi években. Megfogalmazták, hogy kisebb arányú munkanélküliség kedvező hatással lenne a fegyelemre - mások pedig félnek ennek bekövetkezésétől. A pártnapokon ezért hangsúlyozottan szóltunk a foglalkoztatottság szocialista elveiről. A résztvevők helyesléssel fogadták, hogy az életszínvonal védelme továbbra is alapvető cél és feladat. Az életszínvonal várható alakulásával kapcsolatban azonban - a pártnapok után is - jelen van a bizakodás és az aggodalom egyaránt. Ez a differenciáltság, hullámzás kifejeződik mindenekelőtt a fogyasztói ár- és bérkérdésekben, a szociálpolitika megítélésében. Az egyes áremelésekkel kapcsolatos híresztelések, hangulatkeltések gyakran lényeges belpolitikai, gazdasági feladatokat sulytalanitanak. A fiatalok részéről elhangzott az is, hogy az életszínvonal megőrzése számukra ma kevésbé vonzó program . Megállapítható, hogy az árak változásának szükségességét általában tudomásul veszik, de szenvedélyesen kifogásolják, hogy a szabadáras cikkek állandóan csak emelkednek. A párttagság szóvá tette, hogy elmarad a korábban megszokott tájékoztatás az árváltozásokról, arról nem hivatalosan szereznek tudomást vagy csak vásárlás esetén tapasztalják azt. A valóságos árszínvonal növekedést ezért többen nagyobbnak tartják a jelzettnél, a 0,5 %-os reálbér emelkedését pedig nem érzékelik. Mások - főleg az egyedül élő nyugdijasok, a nyugdijas családok, az alkalmazottak, a bérből és fizetésből élők - életszínvonaluk romlásáról panaszkodtak.