MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1983

161. ő. e. 1983. március 23. (2-51. o.) - 1. Az 1983. évi gazdaságpolitikai pártnapok tapasztalatai. Tájékoztató: 4-16

J ti 6 fokozódó megélhetési gondokról szóltak. Ezért örömmel vették, hogy az 1983. évi terv számol az alacsony nyugdijak emelésével. Elhangzott olyan vélemény is, hogy nyugdijkiegészités nem indokolt minden alacsony nyugdíjasnak, mert a nyugdij nagysága kifejezi az aktiv korban végzett tevékenység társadalmi hasznosságát. A közvéleményben egyszerre van jelen általában a bérek nagyobb differenciálásának az igénye, a konkrét esetekben annak kifogásolása, valamint a jövedelmek közelítésének módja. A stagnáló jövedelem mellett az anyagi érdekeltség megteremtését és a jobb munka elismerését kevesen tartják megvalósíthatónak. Több foglalkozást alulfizetettnek tartanak és sürgetik a fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülést. /Főleg pedagógusok, műszaki szakemberek, pályakezdő értelmiségiek./ Birálták a szociális juttatások társadalmi igazságosságát mivel abból azok is részesednek, akik a társadalomért kevesebbet tesznek /pl. munkakerülők, cigányok/, A kisvállalkozások létesitésót a lakosság indokoltnak tartja, ugyanakkor szélsőséges vélemények vannak a jövedelemszerzés lehetőségei miatt nem tartják a végzett munkával arányosnak az ily módon szerzett jövedelmet. Ugy vélik,hogy az ellenőrzés lazaságai, a "kiskapuk" jelentős munka nélküli jövedelmeket tesznek lehetővé, másrészt a főmunkaidőben végzett tevékenység rovására megy. Felvetették, hogy a bérek a vállalatoknál, a költségvetési szerveknél beszabályozhatok, a kisvállalkozásban szerzett jövedelmeket viszont a kereslet-kinálat egyensúlya befolyásolhatja. A vállalkozások kapcsán végzett intenzivebb munkáról kevesebben szóltak. A 7.000 Ft-on felüli jövedelmek progressziv nyugdíjjárulék emelését, az érintettek egy része tudomásul vette, mások ezt a bérdifferenciálás visszaszorításának tartják, a túlmunkát végzők pedig sérelmezik. Változatlanul panaszok hangzottak el a kereskedelemre, a szolgáltatásra, főleg a kenyér minőségére. /Megfogalmazták: a kenyér drágább lett, de a minősége nem javult./ Sok gondot jeleznek a magánépitkezők, az anyagellátás zavarai, a kivitelezéssel kapcsolatos gondok, a kiszolgáltatott helyzet, a magas épitési költségek miatt. A kistelepüléseken továbbra is kifogásolják az alapellátás fogyatékosságait. A közlekedési dijak emelésének birálata nem csökkent. Sérelmezték, hogy ismét a vidék, a falu járt rosszabbul. A közelmúltban történt áremelés hatására egyre többen hasonlitják össze a falusi és a városi élet költségeit s főleg falun vetik fel, hogy a városokban /főleg a fővárosban/ élők több kedvezményt, állami támogatást kapnak. A pártnapokon a lakásgazdálkodással kapcsolatos változásokat ismertettük. Falun ez egyértelmű helyeslest váltott ki, a városban az érdekeltek tudomásul vették. A fiatalok a lakáshoz való jutás lehetőségeit még mindig nehéznek tartják, bár többen elmondták, hogy kedvezőbb helyzetbe kerültek.